3.2. A pszichológiai tesztek fajtái
A pszichológiai tesztek között objektív teszteket és személyiségteszteket különböztetünk meg, a típusokat Szokolszky Ágnes (2004) áttekintése alapján.
Az objektív tesztek esetében a válaszok egyértelműen jók vagy rosszak. Az objektív tesztek csoportján belül megkülönböztetjük a képesség- és teljesítményteszteket. A képességtesztek egy meghatározott képességet vizsgálnak függetlenül attól, hogy az adott képességet milyen helyzetben tanulta az egyén. A teljesítménytesztek elsősorban egy tanulási helyzetben elsajátított tudás vagy teljesítmény mérésére kialakított eszközök. A teljesítménytesztek egy speciális típusa a tudásszintmérő tesztek, melyek elsősorban a pedagógiai mérések területén alkalmazott eljárások. Az objektív teszteken belül az idődimenzió tekintetében megkülönböztethetünk úgynevezett „speed” illetve „power” típusú teszteket. A „speed” tesztek időnyomásos tesztek, a „power” típusú tesztekben nincs idői korlát. A „speed” tesztek olyan, egyszerű feladatokat tartalmaznak, amelyeket bárki képes megoldani, amennyiben elegendő időt hagyunk a feladat elvégzésére. Az időnyomásos tesztekben az időkorlát alkalmazása miatt azonban az egyének között már szóródnak a teljesítmények. Az objektív teszteken belül az elvárt választípus alapján megkülönböztethetünk verbális, azaz verbális választ igénylő és performációs, azaz cselekvéses (pl. rajzolást, mozgást) választ megkívánó teszteket (Szokolszky, 2004).
3.1. táblázat: Az objektív tesztek típusai
A személyiségtesztek középpontjában a mérni kívánt jellemző tipikus jelenléte (erőssége vagy hiánya) áll. A személyiségtesztek közé soroljuk az önjellemző kérdőíveket, melyekben a vizsgálati személy a kérdőív állításait saját magára vonatkoztatva válaszolja meg. Az önjellemző kérdőívek esetében feltételezzük, hogy a a vizsgálati személy hitelesen és őszintén képes beszámolni a saját érzéseiről, gondolatairól, viszonyulásairól, ennek alapján következtethetünk a mérni kívánt jellemzőre. Az önjellemző kérdőívek tartalmazhatnak igaz-hamis típusú kijelentéseket, vagy olyan állításokat, ahol a válaszadás több fokozatú osztályozással történik (pl. „egyáltalán nem értek egyet”-től a „teljes mértékben egyetértek”-ig terjedő skálán válaszolhat a személy). A személyiségtesztek körébe soroljuk a projektív teszteket, amelyek a mélylélektani megközelítéshez köthetők. A projektív tesztek arra az elvre épülnek, hogy a személy tudattalan motivációi, konfliktusai közvetlenül nem vagy nehezen tárhatók fel. A projektív tesztekben adott bizonytalan ingerek értelmezése során a saját tudattalan mechanizmusainkat vetítjük ki az adott ingerre. A projektív tesztek lehetnek (1) perceptívek, amikor a személy elmondja, hogy a nehezen meghatározható inger mit jelent a személy számára, (2) apperceptívek, amikor a látható ingerek, például egy képen látott jelenet értelmezése a feladat, továbbá lehetnek (3) produktívak, melyek valamilyen teljesítményt (pl. rajzolás) kívánnak meg a vizsgálati személytől (Szokolszky, 2004). A projektív személyiségvizsgáló módszerek a személyiség globális feltárására alkalmasak (Rózsa, Kő és Oláh, 2006).
A későbbi fejezetekben áttekintendő diagnosztikai eszközök is a fentebb leírt csoportokba sorolhatók.