2.1. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai tevékenység intézményrendszere

A diagnosztikus tevékenység Magyarországon erre specializálódott intézményhálózatban történik, melyet jelenleg „Az emberi erőforrások minisztere 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről” című rendelet részletesen szabályozza. A diagnosztikus tevékenységet, a szakértői vélemény készítését a pedagógiai szakszolgálatok feladatkörébe helyezi, ezen belül pedig a szakértői bizottsági tevékenység hatáskörébe utalja. A szakértői bizottsági feladatot a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 5. pontja (7-23. §) jegyzi részletesen.

A szakértői bizottsági tevékenység röviden:

„7. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakértői bizottsági tevékenység keretében az intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít

1. az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából

•   abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába,
•   óvodába járó gyermek esetén, annak megítélésére, hogy hétéves korában szükséges-e újabb nevelési évet kezdenie az óvodában,
•   annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését,
•   óvodába járó gyermek esetén, ha a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján,
• ha a szülő nem ért egyet a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján az iskolába lépéshez          szükséges óvodai igazolásban tett javaslattal,
•  ha a szülő nem ért egyet a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről szóló óvodai     döntéssel,

    b. a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,
    c. a sajátos nevelési igény - a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-), az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság
        együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos
        tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar - megállapítása vagy kizárása,
    d. sajátos nevelési igényű tanuló esetében

• az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés,
• a tankötelezettség meghosszabbításának

céljából, és a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges bánásmód keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére.

8. § A szakértői vizsgálat típusai:

1. az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,
2. a fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat.” (15/2013 EMMI rendelet).

A rendelet meghatározza a tankerületi szakértői bizottság feladatát, melyek a következők: (1) a 3. életévet betöltött gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, illetve orvosi vizsgálata; (2) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése; (3) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása. Amennyiben a gyermeknél a sajátos nevelési igény² gyanúja áll fenn, abban az esetben a gyermekkel kapcsolatos vizsgálati anyagot megküldi a megyei szakértői bizottság részére. A megyei szakértői bizottság koordinációs feladatai mellett (l. részletesen 12 § (1) pont) diagnosztikai feladatokat határoz meg a rendelet a 12 § (2) pontban:

1. az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,
2. a 7. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a gyermek, a tanuló vizsgálatának eredményei alapján szakértői vélemény készítése,
3. a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kiegészítő vizsgálat végzése, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása,
4. a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a felülvizsgálatok elvégzése,
5. jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló családja részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása,
6. jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három évnél idősebb gyermekek bölcsődei ellátására, fogyatékos fiatalok lakóotthoni ellátásra” (15/2013 EMMI rendelet).

A rendelet szerint a szakértői vizsgálat indulhat a szülő kérelmére, illetve hatósági, hivatalbóli vagy intézményi kérésre a szülő egyetértésével (pl. nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy gyermekjóléti szolgálat, ápoló, gondozó otthon). A szakértői vizsgálatot követően készíti el a szakértői bizottság a szakértői véleményt (ennek részleteit l. 13. lecke). A szakértői vizsgálat eljárásrendjét a rendelet 2. melléklete tartalmazza (15/2013 EMMI rendelet).

Összefoglalva tehát ma Magyarországon rendelet szabályozza, hogy mely intézmény végezhet diagnosztikai munkát, milyen szakemberekkel, és milyen eljárásrendben történik a vizsgálat.