- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
VII.1.1. Az újságírói szakma változása
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan szaporodik a médiumok száma. Egyre többféle lap közül választhatunk az újságos standokon, egyre több rádió és tv-adót tudunk befogni. Elvileg tehát több szakemberre (újságíróra, szerkesztőre, operatőrre, vágóra, stb.) lenne szükség, sokak szerint azonban mindez a médiához kapcsolódó szakmák felhígulásához vezetett, a szakmai színvonal lejjebb és lejjebb kerül.
Az újmédia korszakának beköszöntésével jelentősen megváltozott az újságírók, szerkesztő-riporterek presztízse és helyzete. Régen ezeket a szakmákat jellemzően nem iskolákban tanulták, hanem a médiumokhoz bekerülve, gyakornokként sajátították el. Dacára annak, hogy napjainkban egyre több oktatási intézményben folynak formális újságíró-, moderátor-, műsorgyártó, stb. képzések, úgy tűnik, mintha egyre kevésbé lenne szükség szakmai tudásra ahhoz, hogy valaki megszólítsa a széles nyilvánosságot, hiszen blogot, vlogot bárki szerkeszthet, a cikkek kommentjeiben bárki tehet közzé információkat.
Napjaikban azt látjuk, hogy a „sztori” fontosabb, mint a professzionális tálalás. Egyre több hír, történet, jelenség kerül ábrázolásra a médiában, de gyakran felületesen, rossz megfogalmazásban, silány minőségű képi alátámasztással. Már az sem ritka, hogy a TV-híradók amatőr, pl. telefonnal rögzített képsorokat mutatnak be egy-egy természeti csapás vagy baleset alkalmával.
A helyzet megváltozásával sokan felteszik a kérdést: szükség van-e egyáltalán az újságírói, szerkesztői szakmákra? Akik igennel felelnek, úgy vélik, a fogyasztók számára meg kell adni a lehetőségét annak, hogy a magas szakmai minőségű, megbízható, a tény- és véleményműfajokat jól elkülönítő médiatartalmakat válasszák.
Az alábbiakban tekintsük át, hogy mi is változott meg, összehasonlítva a klasszikus tömegkommunikáció és az újmédia időszakát!