- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
I.3.2. Ismeretterjesztés
A média ismeretterjesztő funkciója a tudományos ismeretek közérthető formában való átadását célozza. Míg a tájékoztatás mindig aktuális, az olvasót/nézőt/hallgatót érintő, azok sorsát befolyásoló események, jelenségek hírét adja át, addig az ismeretterjesztés általános műveltségi anyagot, a világ jelenségeivel kapcsolatos, de nem időhöz kötött tudást ad át. (pl. természettudományos, egészségügyi, történelmi, informatikai, gasztronómiai, művészeti, stb. ismeretek átadása) E funkció azért fontos, mert bővíti az olvasók/nézők/hallgatók ismereteinek körét, tágítja horizontjukat, műveltebbé teszi őket. Az ismeretterjesztés történhet a kifejezetten ismeretterjesztőnek nevezett lapok/cikkek/csatornák/műsorok által, de beépülhet a szórakoztató műsorokba is.