- Médiaelmélet
 - Bevezető
 - I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
 - II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
 - III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
 - IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
 - V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
 - VI. Az újmédia világa
 - VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
   
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
 - VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
 - VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
 - A VII. fejezet összefoglalása
 - A tananyag elsajátítását segítő feladatok
 - A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
 
 - VIII. A média hatása
 - IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
 - X. Média és vizualitás
   
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
 - X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
 - X.3. A média hatása a művészetre
 - X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
 - A X. fejezet összefoglalása
 - A tananyag elsajátítását segítő feladatok
 - A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
 
 - Felhasznált irodalom
 
I.3.6. Kultúraközvetítés, közművelés, közízlés-formálás
E funkciócsoportot hasonló viták övezik, mint a szocializáló-nevelő funkciót. A közízlést a média szándékain kívül is formálja, alakítja, hiszen amit a fogyasztó gyakran lát/hall, az épül be a gondolkodásába, ízlésvilágába. Ennek a felelősségét is át kell érezniük a médiatartalmak létrehozóinak.
A média képes eljuttatni fogyasztóihoz az adott közösség, társadalmi csoport, nemzet kulturális és szubkulturális értékeit illetve a közöttük kisebbségben élők, és a környező országokban élők kulturális értékeit, de akár a távoli kultúrákat is. Európában e funkciót a közszolgálati médiának kötelessége felvállalni. A kereskedelmi média ritkán vállalkozik direkt módon a kultúraközvetítésre, félve attól, hogy nézőtábort veszít. Ennek kapcsán folyton visszatér a dilemma: a kínálatnak a kereslethez kell alkalmazkodnia, és olyanná kell válnia, ami az embereknek tetszik? Vagy meg kell próbálnia formálni az igényeket, mintát és példát mutatni, kockáztatva ezzel, hogy elveszíti a közönségét?