- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
II.1.3. Az információ atomizálódása
A média térnyerése együtt jár az információ atomizálódásával. A média egyre több információt juttat el az emberekhez, ám ezek az információk szükségszerűen egyre töredékesebbek. (Pl. a különféle híradások egyre több hírt tartalmaznak, de a híranyagok egyre rövidebbek. Egyre több hír jut el az átlagemberhez, ám egyre kevésbé kifejtett formában.)
Az emberi elme befogadóképessége véges: hiába áll rendelkezésünkre szinte végtelen mennyiségű információ, nem tudunk azokból többet befogadni, mint a tömegkommunikáció kora előtti generációk. Ha több dologról, több témában akarunk információkat befogadni, szükségszerű, hogy azok kevésbé lesznek strukturáltak, részletesek, alaposak, pontosak. A nagyobb befogadott információmennyiség miatt egyre felületesebbek az értesüléseink. A felületes vagy torz értesülések pedig rossz döntésekhez vezethetnek.
A mai ember egyre inkább hozzászokik ahhoz, hogy az információk „házhoz jönnek”, azokért nem kell megküzdeni. Ugyanakkor az újabb és újabb hírbombák miatt nem jut ideje az értesülések átgondolására, értelmezésére. Figyelme túl sokfelé oszlik, nehezen tudja kiválasztani a számára értékes információkat, amelyekre koncentrálnia kellene. Az „instant” híreket nem kérdőjelezi meg, nem tanúsít kritikus szemléletet, így könnyedén befolyásolhatóvá, manipulálhatóvá válik.
A médiapszichológusok szerint az információ atomizálódása hozzájárul az emberek szilárd világképének és értékrendjének széteséséhez, az önismeret romlásához, a kritikus szemlélet és ezzel együtt az önkritika hiányához.