- Médiaelmélet
 - Bevezető
 - I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
 - II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
 - III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
 - IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
 - V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
 - VI. Az újmédia világa
 - VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
   
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
 - VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
 - VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
 - A VII. fejezet összefoglalása
 - A tananyag elsajátítását segítő feladatok
 - A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
 
 - VIII. A média hatása
 - IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
 - X. Média és vizualitás
   
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
 - X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
 - X.3. A média hatása a művészetre
 - X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
 - A X. fejezet összefoglalása
 - A tananyag elsajátítását segítő feladatok
 - A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
 
 - Felhasznált irodalom
 
III.1.4. A nyomtatás feltalálása
A sajtótörténet következő mérföldköve a nyomtatás feltalálása volt. A nyomtatás eljárását 1041 környékén Kínában alkalmazták először, de ennek nem volt közvetett hatása az európai civilizációra. Az első nyomtatott újságot is Kínában adták ki: a tisztviselők körében terjesztett „Tipao" első nyomtatott példányai a Tang dinasztia alatt (618-906) készültek. A kínai fejleményektől függetlenül találta fel Európában Gutenberg a könyvnyomtatást 1450 környékén.
Johannes Gutenberg a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Találmányai által új közlési rendszer születik, lehetővé válik az írott információ gyorsabb és könnyebb sokszorosítása. Hamar kiderült, hogy a nyomtatás technikájával nem csak könyveket, de újságleveleket is lehet sokszorosítani! Az első nyomtatott újságlevelek a könyvnyomtatás feltalálása után 20-30 évvel jelentek meg. Ezek az alkalmi újságlevelek egylapos, egy-egy hírt tartalmazó nyomtatványok, röplapok voltak.