- Médiaelmélet
 - Bevezető
 - I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
 - II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
 - III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
 - IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
 - V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
 - VI. Az újmédia világa
 - VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
   
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
 - VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
 - VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
 - A VII. fejezet összefoglalása
 - A tananyag elsajátítását segítő feladatok
 - A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
 
 - VIII. A média hatása
 - IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
 - X. Média és vizualitás
   
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
 - X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
 - X.3. A média hatása a művészetre
 - X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
 - A X. fejezet összefoglalása
 - A tananyag elsajátítását segítő feladatok
 - A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
 
 - Felhasznált irodalom
 
IV.2.3. Megelevenedő képek
Eadweard Muybridge 1878-ban Leland Stanford megbízásából 24 egymás mellé helyezett fényképezőgéppel fázisfelvételeket készített egy száguldó lóról, hogy megtudja, létezik-e olyan pillanat, amikor a vágtató ló mind a négy lába elemelkedik a földtől.
 
Eadweard Muybridge fotósorozata
(A kép forrása: http://vickielester.com/2014/01/29/eadweard-muybridge-one-of-the-fathers-of-the-motion-picture/)
A kísérlet felkeltette Augustin Le Prince érdeklődését, aki rájött, hogy egy olyan gépet kellene készíteni, ami egymaga képes gyors egymásutánban felvételeket készíteni. Ezek a felvételek aztán visszapörgetve a mozgás látszatát keltik. Még ugyanabban az évben bejelenti a szabadalmát – egy olyan gépet, ami másodpercenként 20 képet képes fényérzékeny szalagra rögzíteni és a képeket vetítéssel láthatóvá is tudja tenni. A találmánynak az „animated pictures” („megelevenített képek”) nevet adja. Így