- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
IV.3.2. A filmhíradó fejlődése
A filmhíradó lassan hatalmi tényezővé vált, hiszen képes volt a közvélemény és a közhangulat alakítására.
A gyártók vetélkedésének következtében már az első mozgóképes híranyagoknál megjelent a hírhamisítás jelensége: olyan eseményekről is megjelentek felvételek, melyek helyszíneire el sem jutottak a készítők. A legmerészebb hamisítvány az 1898-as spanyol-amerikai háború idején készült, amikor a Santiago-öbölbeli tengeri csatáról készített tudósítást egy amerikai filmes, úgy, hogy hajómodelleket tologatott egy fürdőkádban. A híradók manipulálhatóságának klasszikus példája a magyar haditudósítások voltak, melyeket hazai műtermekben készítettek.
A hangosfilm új lendületet adott a filmhíradózásnak. Megjelent a kommentár és a narráció műfaja, melyeket utólag vettek fel és illesztettek a mozgóképsorok alá. Az 1930-as évek derekán jelentek meg a magazinszerű híradófilmek.
A II. világháború után elterjedő televízió a filmhíradót lassan elsorvasztotta. A TV hírműsorai, mivel naponta jelentkeztek, szinte azonnal be tudták mutatni a friss eseményeket. Ezzel a filmhíradó csillaga leáldozott.