Faktorok rotálása

A faktorkiválasztás (extrakció) során az elemzés elsődleges célja, hogy maximalizálja a főkomponensek varianciáját, amely eredményeként megkapjuk a rotálatlan faktorsúly-mátrixot. A faktorsúly az eredeti változó és az adott faktor közötti korrelációt mutatja, amelynek értéke a korrelációs együtthatókhoz hasonlóan -1 és 1 között változhat. A faktorkiválasztás során azonban előfordulhat, hogy olyan változók fognak korrelálni egy adott faktorral, amelyeknek semmi közük egymáshoz, ezáltal lehetetlenné téve az értelmezést. Ezen a problémán segít a forgatás, vagy más néven rotáció. A faktor-rotáció azt jelenti, hogy a faktorok tengelyeit elforgatjuk úgy, hogy egyszerűbb és értelmezhetőbb faktormegoldáshoz vezessen. A rotálási eljárást a faktoranalízis panelen belül a Rotation parancs alatt jelölhetjük meg. Itt kell kiválasztani a módszert és a Display keretben a „Rotated solution”-t.

A rotáció (forgatás) során nem változnak sem a kommunalitás, sem pedig az összes magyarázott variancia, csak a faktorok sajátértékei/magyarázott varianciái módosulnak. A rotáláson belül két típust különböztetünk meg: a derékszögű (ortogonális) (Varimax, Equimax, Quartimax) és a hegyesszögű (nem ortogonális) (Direct Oblimin, Promax) forgatási módszereket. A derékszögű esetében a tengelyek merőlegesen állnak egymásra, ezáltal a faktorok nem korrelálnak egymással, míg a hegyesszögű esetében ezek tetszőleges szöget zárnak be egymással, vagyis a faktorok korrelálni fognak egymással.