Alapfogalmak

Leíró statisztika (Descriptive Statistics): olyan eljárás, amelyben kijelentéseink pontosak, a populáció megegyezik a mintával.

Alkalmas:

• számszerű információk gyűjtésére, adatgyűjtésre;
• az információk rögzítésére és jellemzésére;
• grafikus ábrázolásra;
• csoportosításra, osztályozásra;
• egyszerűbb számtani műveletekre;
• az eredmények megjelenítésére.

Mért adatok: A jelenségeket, tulajdonságokat valamilyen mérőskálához hasonlítás alapján számértékkel jellemezzük.

Gyakoriság (abszolút gyakoriság): összeszámoljuk, hogy az egyes csoportokba hány adatot soroltunk.

Gyakorisági eloszlás: a csoportok és a hozzájuk tartozó gyakoriságok összessége. A statisztikai adatsokaságban előforduló lehetséges értékeket a gyakoriságukkal együtt gyakorisági eloszlásnak nevezzük.

Gyakorisági táblázat: A statisztikai adatsokaságban előforduló lehetséges értékeket a gyakoriságukkal együtt egy táblázatba rendezzük.

Egy statisztikai vizsgálat során egy kísérletet mindig többször végeznek el. Az egyes események bekövetkezési számát az esemény gyakoriságának nevezzük.

Relatív gyakoriság: Úgy kapjuk meg, hogy az abszolút gyakoriságot elosztjuk a kísérletek számával.

Kumulatív gyakoriság: A relatív gyakoriságok fokozatos összegzésével kapjuk meg.

Egyváltozós elemzések: Azt vizsgáljuk, hogy hogyan oszlanak meg az esetek egyetlen változó szerint, leírás céljából. Változó alatt itt a vizsgált jelenség valamely kiválasztott számszerű tulajdonságát értjük.

A statisztikai sokaság mérete általában nagy, ezért fontos, hogy néhány számmal jól tudjuk jellemezni az összegyűjtött adatokat. Ezeket a számokat statisztikai mutatóknak nevezzük.

Az egyváltozós elemzéseknél leggyakrabban alkalmazott mutatókat négy csoportba sorolhatjuk: