A klaszterelemzés technikája

Arra törekszünk, hogy a leginkább összetartozó elemek kerüljenek egy csoportba, a lehető legtöbb tulajdonság szerint.

Hierarchikus módszer: az adatok elemzése során hozzuk létre az osztályokat. Az összevonó eljárás során minden elem külön osztályba kerül a legközelebbiek összevonásával, míg a felosztó eljárás felülről lefelé, az egészet osztja külön osztályokba.

Az összevonó eljárások fajtái:

• A legközelebbi szomszéd módszere: a különálló elemeket egymástól való távolság szerint csoportosítjuk. Minél kisebb a távolság, annál jobb. Minden elem egymástól való távolságát kell számolni. A két legközelebbit kell összevonni. Addig kell folytatni, amíg van különálló. Ennek nyomonkövetése és ábrázolása dendrogrammal történik.
• A legtávolabbi szomszéd módszere.
• Centroid: az objektumok átlaga közötti távolságot jelenti.
• Csoportátlag: az össze lehetséges elemtávolság átlaga.
• Négyzetösszeg módszer.

Az értékek között korreláció szükséges, mert azok a korrelációs együtthatók szerepelhetnek benne, amelyek szignifikánsak, ezért szignifikancia vizsgálatot igényel.