III.2.3. Sportadatbázisok
Mint már azt a fentebb említettük, a játékosokról gyűjtött információkat adtabázisokba rendezik, és ezt használják elemzésekre. Az ilyen célra létrehozott adatbázisok két alfaját tudjuk megkülönbözetni. Az egyik, amiket a klub az egyes játékosokról vezet, azaz az edzésteljesítmények, állóképesség és ehhez hasonló alap információk. Ezek általában titkosak és nem kerülnek a nagy nyilvánosság elé, hiszen a klub diszkréten kezeli ezeket az információkat. Ebben az esetben a vizsgálatokat a klub saját szakemberei készítik el. A másik, amikor egy külső cég a mérkőzésekről felvételek készít, ezeket elemzi és teszi közzé. Sikeres cselek, passzpontosság és még sok más ehhez hasonló tényező. Ezeknek az adatbázisoknak egy része elérhető a nagyközönség által, egy részükért azonban hatalmas összegeket fizetnek a sportcsapatok, megpróbálva kihasználni az ezekben rejlő lehetőségeket.
Kezdjük először azokkal a rendszerekkel, amik az edzésteljesítmény megfigyelésére szolgálnak. Jelenleg piacvezető cég a brit gyökerekkel rendelkező Statsports.
Forrás: irishfa.com
Ez a világ legnagyobb cége, amely a játékosok fittségi teljesítményének a megfigyelésével és elemzésével foglalkozik az élsport világában. Több sportterület számos élcsapatával állnak szerződésben. Ilyen a labdarúgás területén a Barcelona, Arsenal, az amerikai fociban a Carolina Panthers, a kosárlabdában a Charlotte Hornets és még számos más sportegyesület.
Forrás: statsports.com
A rendszer úgy működik, hogy az edzések előtt a játékosokra rögzítenek egy mérőműszert, amit a cég STATSports Viper Podnak keresztelt el, ami folyamatosan adatokat szolgáltatnak egy számítógépnek, amit a stáb egyik tagja figyel az edzés alatt. Ez a kis eszköz lehetővé teszi a stáb részére, hogy folyamatosan, élőben kövessék az összes játékos minden egyes megmozdulását másodpercről másodpercre az összes edzésen, az egész szezonon keresztül. A pod úgy lett kialakítva, hogy tökéletesen alkalmazkodjon a játékosok hátára, így biztosítva a kényelmes és irritációmentes viselést.
A készülék olyan adatokat szolgáltat a csapatnak a sportolókról, mint hogy terhelés mellett mennyi a vérnyomásuk és a pulzusuk, mennyit futnak és ebből mennyi sprintelnek és még ehhez hasonló általános jellemzők az adott egyén fizikai állapotáról. Mivel napról napra rögzítésre kerülnek az adatok egy adatbázisban, így egyszerűen ki lehet szűrni a nagy eltéréseket. Ezért ha valakinek láthatóan vissza esik a teljesítménye, lehet következtetni arra, hogy sérülés lehet a dologban, ezt követően lehet időben reagálni, és megelőzni a komolyabb kihagyás szükségességét.
Minden egyes pod tartalmaz 4 mérőműszert, egy a mai kornak megfelelő GPS berendezést, 3D-s gyorsulásmérőt, 3D-s iránytűt valamint egy szívritmus mérőt. Ezek alkotják azt a kis műszert, amit a játékosokra szerelve másodperc pontosan szolgáltatják az adatokat egy fedélzeti számítógépnek.
A sérülések megelőzése mellett, a műszernek még nagyobb szerepe van a felkészülési időszakban, hiszen akkor a játékosok hosszabb pihenő után térnek vissza, ahol nagyon fontos a fokozatosság. A pod által megjelenített adatok szerint az erőnléti edzők tudják informálni a játékosokat, hogy a felkészülés bizonyos szakaszában nagyobb erőbedobásra van szükség, vagy éppen ellenkezőleg, picit vissza kellene venniük a tempóból.
A rendszer legnagyobb újítása, hogy élőben, folyamatosan nyomon tudja követni a stáb az egyes játékosok teljesítményét és a műszer folyamatosan információt szolgáltat a sportolók fizikai állapotáról. Az adatokat a STATsports által biztosított rendszer tárolja, így hozva létre egy hatalmas adatbázist, ahol a vezetők akár évekre visszamenőleg is fel tudják kutatni az eredményeket.
A másik nagy csoport, amikor a cég nem a játékosok fizikai állapotára kíváncsi, hanem arról nyújt információt, hogy az adott mérkőzésen hány sikeres cselt mutattak be, hány kulcs passzt osztottak és még sok más ehhez hasonló adat. Itt leginkább a mérkőzések megfigyelésére összpontosít az adott rendszer. Felveszik a mérkőzéseket, kielemzik, és ebből hoznak létre adatbázisokat.
A legtöbb ilyen cégnek a sportszervezetek nagy pénzeket fizetnek, hiszen ebből az adatbázisból a csapatok fel tudnak készülni a soron következő bajnoki összecsapásra. Ilyen például az InStat nevű rendszer, amelyet Magyarországon is használnak a labdarugó első osztályban szereplő egyesületek. Ennek a rendszernek a használati díja szezononként 20 ezer eurótól 150 ezer euróig terjedhet, attól függően, mennyi adatot kérnek le a csapatok.
Ez a szoftver leír mindent az egyes játékosokról és az egész csapatról is. Bemutatja, hogy csapatszinten hol vezetik a legnagyobb százalékban a támadásaikat, hogy ki hol helyezkedik a pályán, valamint a leggyakrabban használt passzsávokra is fényt derít. Emellett információt kapunk arról, hogy az egyes játékosok hány százalékban nyerik meg a fejpárbajaikat, hány százalékban passzolnak vagy cseleznek sikeresen, az adott szituációban merre. Ezeknek a videóknak az elemzése elengedhetetlen, hiszen, olyan dolgokra is fény derülhet, amiket amúgy a stáb nem biztos, hogy észrevenne.
Emellett a rendszer segít kiválasztani a legmegfelelőbb játékost is abban az esetben, ha a stáb nem tudna dönteni. A kisebb csapatoknál, ahol korlátozottak az anyagi források, ott kétszer is meg kell gondolni, hogy kire költik el a pénzt. Ezért, ha két próbajátékos esetén nem tud dönteni a vezetőség, akkor utánuk néz a szoftver segítségével, hogy milyen teljesítményre képesek éles meccsszituációban, így azt tudják kiválasztani, aki kevesebbet hibázik, aki megbízhatóbb.
Ezen rendszer mellett a piacon vannak olyan más szoftverek is, amelyek hasonló adatbázisokkal dolgoznak, de korlátozottabb mennyiségben állnak rendelkezésre adatok. Míg az InStat-nál akár kazah vagy grúz csapatokról is kaphatunk információkat, addig a FourFourTwo által létrehozott Statzone-nál csak a top bajnokságok eredményei érhetőek el.
Magán az oldalon elemzések, interjúk, előzetesek és különböző cikkek is találhatóak. Azonban számunkra a meccsadatok sokkal izgalmasabbak, így ha az adott mérkőzés mellett lévő match center elnevezésű ikonra kattintunk, akkor a következő képet láthatjuk
Forrás:http://www.fourfourtwo.com/statszone/22-2015/matches/810493#:Lnagty2VQ4UT8A
Ezen képen összesítő adatokat kapunk, hogy melyik csapat mennyit passzolt, vagy kinek, hány lövése volt, hány szögletet végeztek. Ezt követően azonban lehetőség nyílik arra, hogy csapatszinten vagy személyenként is szétbontsuk az adatbázist és lekérdezéseket hívhassunk le egy-egy játékosra is.
A fentebbi ábrán Thomas Müller adatai szerepelnek a 2015. 10. 04-én játszott Borussia Dortmund elleni mérkőzésen. Remekül látszik, hogy a pálya mely területén passzolt a legtöbbet, hogy hol cselezett, hol készített elő ígéretes helyzetet vagy, hogy honnan lőtt gólt.
Forrás:http://www.squawka.com/comparison-matrix#bundesliga/2015/2016/david_alaba/169/169/2167/0/p|la_liga/2015/2016/marcelo/176/176/1840/0/p|la_liga/2015/2016/jordi_alba/176/176/321/0/p#total_forward_passes/total_backward_passes/chances_created#90
Ehhez hasonló, ingyenesen elérhető szoftver még a Squawko, amelynek a comparison mátrixa segítségével tudunk összehasonlítani játékosokat, akár acélból, hogy erősorrendet tudjunk felállítani közöttük, vagy pusztán csak azért, hogy meglássuk, az egyes játékosoknak mely területeken van szükségük a fejlesztésre
Ha szeretnénk, nem csak játékosokat, hanem egyes csapatokat is ki tudunk választani, és össze tudjuk hasonlítani évről évre a fejlődést. Ezen adatok által meg lehet határozni, hogy a sportvezetők milyen munkát végeznek az adott klubnál, mely dolgokon kell változtatni, és hogy milyen irányba kell haladni a klub sikeressége érdekében.
Még rengeteg más ingyenesen elérhető program van az interneten, mint például a whoscored, ahol elemzéseket és tippeket találhatunk a meccs várható kimenetelére. Ezen kívül rendkívül gazdag adatmennyiség található az Opta sportadatokat gyűjtő adatbázisában is.
Végül pedig egy kis angol sportcsapat, a Brentfor sportigazgatójának, Rasmus Ankersen szavai következzenek:
"A legfontosabb, hogy megértsük, pontosan mire használható a statisztika, és hogyan kell értelmezni az adatokat" - magyarázza Ankersen. "Vegyük példának a védekezést. Egy védekező játékost sokkal nehezebb pusztán statisztikákkal leírni, hisz az ő feladata az, hogy megelőzze bizonyos dolgok bekövetkeztét. Hogyan lehetne mérni azt, ami nem történik meg? Vannak a játéknak olyan dimenziói, ahol a szem jobban teljesít, ugyanakkor azt is be kell látni, hogy bizonyos esetekben éppen a statisztika mutat meg olyasmit, amit a szem soha nem venne észre."