Skip navigation

Versenyzői piac

A versenyzői piacot a közgazdászok a tökéletes verseny modelljével szokták leírni.
A következőkben többé-kevésbé mi is ezt a modellt használjuk, bár nem törekszünk matematikailag tiszta megfogalmazásra. A versenyző piacnak három alapvető jellemzője van:

  • sok vevő és sok eladó van a piacon,
  • a különböző eladók által kínált termékek nagyon hasonlóak, jól helyettesítik egymást,
  • a vállalatok szabadon beléphetnek a piacra vagy kiléphetnek onnan.

Az első jellemző hátteréről az imént szóltunk: a piacon sok hatékony méretű vállalat fér el, amint az a 3.1. ábrán látható. A vállalat hatékony kibocsátási szintje (q*) nagyon messze esik a piaci összkereslettől, így ezen a piacon sok eladóra számíthatunk. A második feltevés bizonyos piacokon elég jól megáll, az egyes tej-, burgonya- vagy zsebkalkulátor-termelők termékei nem nagyon különböznek egymástól. A vevők ilyen esetben elég, ha az árra hagyatkozva választanak maguknak eladót. Más piacokon viszont – a sportszerekre is ez a jellemző – markánsabb eltérésekkel találkozhatunk. A harmadik feltevés teljesülése azt teszi lehetővé, hogy ha a kérdéses ágazat jövedelmezőbbnek bizonyulna, mint más termékek vagy szolgáltatások kínálata, akkor új termelők minden extra költség nélkül megjelenhessenek a piacon, illetve, ellenkező esetben, a már benn lévők veszteség nélkül el tudják hagyni az ágazatot.

3.1. ábra: Versenypiac

„Működtessük” a modellünket és nézzük meg, mit jósol. Az első két modellfeltevést megvizsgálva mindjárt levonhatunk egy következtetést. Ha a termékek nagyon hasonlók (homogének), akkor egyetlen eladó sem teheti meg azt, hogy a többiek által kért árnál magasabb árat kér termékeiért, hiszen akkor senki nem vásárolna tőle. Mivel a vállalati kínálat elenyésző a piac méretéhez képest, semmilyen zavart nem okozna, ha egy-egy makacs termelő termékei nem kerülnének eladásra. Magasabb árat tehát nem lehet megállapítani, alacsonyabbat viszont nem érdemes, mert a kialakult piaci ár mellett minden egyes – elenyésző méretű – szereplő bízhat abban, hogy az ő kínálata is gazdára talál. A versenypiac eladói tehát passzívan alkalmazkodnak a piacon kialakuló árhoz, az ár számukra adottság (árelfogadók).