Számviteli profit és gazdasági profit
A közgazdaságtan különbséget tesz számviteli profit és gazdasági profit között. Maradjunk abban, hogy „a profit” az, amiről eddig beszéltünk. A két kategória közötti eltérést a költségek eltérő értelmezése okozza. A gazdasági profit számítása során a bevételt az ún. gazdasági költségekkel csökkentjük. E költségeket valamennyi termelési tényező feláldozott
– következő legjobb – hasznosítási lehetőségének értéke adja. Ez a költségkategória a termék előállítása érdekében felmerült tényleges társadalmi áldozattal egyezik meg. A számviteli költségek köre ennél szűkebb, tételei kevésbé pontosak. Nem tartalmazzák mindenekelőtt a vállalkozó saját tulajdonában lévő termelési tényezők alternatív költségét. Nem tartalmazzák például azt a bérleti díjat, amit a saját földjét művelő farmer földjét bérbe adva kaphatott volna, vagy azt a bért, amit a vállalkozó alkalmazottként kereshetne. A beruházott eszközökkel kapcsolatos költségeket is másképpen veszi figyelembe a számvitel. Ahelyett, hogy a beruházás időpontjában venné figyelembe tényleges kiadásként, úgy veszi, mintha az ezzel kapcsolatos kiadások az eszközök élettartama alatt évi egyenletes kifizetésekben jelentkeznének. Ráadásul nincs tekintettel arra sem, hogy az eszközök piaci értéke, s így a hozzájuk kapcsolható éves ráfordítás is, élettartamuk során változhat. A továbbiakban profitot említve mindig a gazdasági profitra gondolunk.
Muszbek Mihály Sportgazdasági nagyító 2013 c. tanulmányában elemezte a hazai futball-helyzetet.
„A tanulmány leginkább sokkoló fejezete a futballvállalkozások gazdálkodását elemzi. Az egyik elgondolkoztató adat, hogy amíg az európai elitcsapatok összes bevételének 26 százaléka a meccsnapokon keletkezik (jegyeladás, ajándéktárgyak értékesítése, étel-ital fogyasztás), addig ez az arány itthon 6 százalék. Miközben a Chelsea otthonában, a Stamford Bridge-en egy szurkoló egy találkozó kapcsán átlagban 79,39 eurót költ, addig az e téren hazai éllovas Fradinál 4,2 eurót... Ráadásul a hazai stadionok kihasználtsága is siralmas – 100 székből átlagosan 73 üresen marad.
33 százaléka a hirdetőknek a Ferencváros stadionjában helyezte el a reklámját – e cégek ugyanakkor döntően állami vállalatok voltak.
»Nem véletlen tehát – mondta Muszbek Mihály –, hogy eddig nem tapasztalt méretűre nyílt az olló a kiadások és a bevételek között. Míg a bázisévhez képest a bevételek 29 százalékkal nőttek, a kiadások 43 százalékkal ugrottak meg. Az OTP Bank Liga 15 szereplője így 4,52 milliárdos veszteséget könyvelhetett el 2012-ben. Ám a valós szám ennél is lehangolóbb, mert a bevételek több mint harmada nem üzleti alapú, hanem a tulajdonosok által befizetett pénz, s az eredményt az 1,2 milliárdos TAO-, valamint a 200 milliós MLSZ-támogatás is kozmetikázza. Ha ezeket korrigáljuk, s az Eger becsült számait is figyelembe vesszük, a liga vesztesége megközelíti a 6 milliárd forintot!«”
Forrás: http://www.metropol.hu/sport/cikk/1060359-hatmilliard-forint-folott-az-nb-i-vesztesege