A nemzeti számlák rendszere (System of National Accounts, SNA)

Ha képet szeretnénk kapni egy háztartás jólétéről, akkor mindenekelőtt annak jövedelméről, illetve a háztartás tagjai által birtokolt vagyon szolgáltatásainak szintjéről (például hogy mekkora lakásban élnek) érdeklődnénk. Nincsen ez másképpen egy-egy ország esetében sem. Egy ország polgárainak jólétét elsősorban az adott ország rendszeresen képződő jövedelme határozza meg. A jövedelemnek azonban számos forrása, s a jövedelmek képződésének számos módja van, s magának a számbavételnek is többféle lehetséges – ilyen-olyan megfontolások alapján egyaránt jogos – elve lehet.

Aligha múlik el úgy egy nap, hogy ne hallanánk, ne olvasnánk a „dzsídípí”-ről. A különböző szervezetek – Magyarországon mindenekelőtt a Központi Statisztikai Hivatal – általában negyedévenként közlik, hogy hogyan alakult ez a mutató, a politikusok pedig ádáz előrejelzési küzdelmeket folytatnak vele kapcsolatban. A nemzeti teljesítmény számbavételének igénye nem új keletű, William Petty [1] már a 17. században kísérletet tett Anglia „adózási kapacitásának” felmérésére. Komolyabb módszertani fejlesztésre azonban a múlt századig kellett várni. A ma is használt GDP-mutatót (Gross Domestic Product – bruttó hazai termék) az ENSZ 1953-as ajánlása tartalmazta az SNA (System of National Accounts – nemzeti számlák rendszere) keretében. A számbavételi rendszer, 1993-as jelentős átalakítása után, 2008-ban nyerte el jelenlegi formáját. A rendszerben számos mutatót számolnak ki, ezek közül azonban kiemelkedik a GDP. Az alábbiakban a lehető legegyszerűbb formában szeretnénk bemutatni tartalmát, jelentését.