Egyéni keresleti függvények
A termék ára és a belőle a különböző árak mellett (egyebeket változatlannak feltételezve) vásárolni kívánt mennyiség közötti összefüggést keresleti függvénynek nevezzük. A lehetséges ár-mennyiség kombinációkat táblázatba foglalhatjuk, megadhatjuk egy algebrai összefüggéssel, ábrázolhatjuk grafikonon (ebben az esetben keresleti görbéről beszélünk) és elmondhatjuk szavakban is. Ha 20.000 forintos ár mellett Albert kettő, Béla négy, Cilike meg öt pár teniszcipőt akarna megvásárolni, akkor az egyéni keresleti függvények például a következők lehetnek (végtelen sok másik keresleti függvény is adhatná ugyanezeket az értékeket):
Vagy másképpen (inverz keresleti függvények, kifejezzük p-t):
Ábrázoljuk ez utóbbiakat egy közös koordinátarendszerben!
1.1. ábra: Egyéni keresleti függvények
Egy alacsonyabb, 16 000 Ft-os áron a vásárolni kívánt mennyiségek qA = 4, qB = 8, qC = 10 lennének.
De miért is vásárolnak ezek az emberek teniszcipőt? Kézenfekvő felelet lenne erre a kérdésre, hogy mert szeretnek teniszezni (esetleg abból élnek), s ahhoz szükség van a megfelelő felszerelésre. De nem ez a helyes válasz. Albert inverz keresleti függvényéből kitűnik, hogy az első pár cipőért akár 22 000 forintot is hajlandó lenne megfizetni, számára az megérne annyit. S valójában csak 20 000 forintot kell fizetnie. Amennyit hajlandó lenne fizetni, azt rezervációs árnak nevezzük, amennyit fizetnie kell, azt piaci árnak. A két „ár” közötti különbség mutatja meg, hogy mennyivel gazdagodik Albert, ha megveszi az első pár cipőt. Albert számára az első pár cipő kétezer forinttal többet ér, mint amennyibe kerül. Ezt a különbséget a közgazdászok fogyasztói többletnek (Consumer Surplus) nevezik, s a vásárlások okát ebben jelölik meg.
fogyasztói többlet = rezervációs ár – piaci ár