A vállalat célja
A vállalat mindazonáltal a tulajdonosoké. A „vállalat célja” nem lehet más, mint a tulajdonosok célja: a vagyon megtartása, gyarapítása. A közgazdaságtani modellek ezt a célt a „profitmaximalizálás” céljaként határozzák meg. A vállalati vagyon értékét a vállalat jövedelemtermelő képességének értékével azonosíthatjuk. A jövedelemtermelő-képességet pedig a nyereséggel (profittal) mérhetjük. A tulajdonosoknak – legyen az egyetlen vállalkozó vagy sok ezernyi részvényes – gondoskodniuk kell arról, hogy megbízottaik, a menedzserek az ő profittörekvéseiknek megfelelő döntéseket hozzanak. E cél elérését alapvetően két dolog biztosíthatja. Az egyik a tulajdonosok (legalább is a számottevő tulajdonosok) közvetlen beleszólási lehetősége (igazgatótanács, közgyűlés) a menedzsment kinevezésébe, eltávolításába. A másik pedig az a körülmény, hogy egy rosszul vezetett vállalat részvényei általában olcsóbbak, mintha nagyobb céltudatossággal irányítanák azokat. A kívülállók késztetést éreznek arra, hogy felvásárolják ezeket a részvényeket, s – menesztve az aktuális vezetőséget – átvegyék az vállalat fölötti ellenőrzést. A tulajdonosok a fentieken kívül „hétköznapibb” eszközöket is bevethetnek a menedzsment viselkedésének számukra kedvező befolyásolására. Közismertek például az olyan javadalmazási rendszerek (részvényvásárlási opciók stb.), amelyek a vállalatvezetők javadalmazását szorosan a vállalat jövedelmezőségéhez kapcsolják.
Sportvállalkozás alapítása
Sportvállalkozás kizárólag korlátolt felelősségű társasági (kft.), illetve részvénytársasági (rt.) formában alapítható. Az alapításra és működésre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) kft.-re és rt.-re vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Kivétel, hogy a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén a sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.
A kft.-re és rt.-re vonatkozó Gt. előírásokhoz képest a sporttörvény annyi többletszabályt tartalmaz, hogy a sportvállalkozás főtevékenységének a sporttevékenységnek kell lennie. A gazdasági társaság célja a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.
Forrás: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/Sport20091202.html?ugy=sportklubalap.html
A „profitmaximalizálási” cél feltételezése örökké visszatérően a támadások kereszttüzébe kerül. A bírálatok szerint a vállalatok valójában nem törekednek a profit maximalizálására, ennél komplexebb cél, a célok egy együttese vezéreli viselkedésüket, de még ha arra törekednének is, a bizonytalanság miatt képtelenek azt megvalósítani. Valójában nincs nagy jelentősége annak, hogy a profitmaximalizálás úgy történik-e a valóságban, ahogyan azt a hagyományos elmélet leírja, ha egyszer az elmélet jól vetíti előre vagy jól magyarázza meg a vállalatok viselkedését. S úgy tűnik, a hagyományos elmélet – a profitmaximalizáló magatartás feltételezése – a vállalati viselkedés előrejelzésének sikeres eszköze.
A vállalat a célját – a tulajdonosok vagyonának gyarapítása, ami ugyanazt jelenti, mint a profitmaximalizálás – valamilyen társadalmi szükséglet kielégítésével érheti el. A szükséglet-kielégítés erőforrások igénybevételét, azok kombinálását, transzformációját, a termékek fogyasztókhoz való eljuttatását feltételezi. Ez egy naturális-technológiai folyamat, amely – bár végső soron ezzel teljesíti be a vállalat társadalmi küldetését – a vállalatnak nem célja, csak a cél elérésének eszköze. A vállalakozó, élete során számos alkalommal alapvetően megváltoztathatja tevékenységi körét, a termelt termék jellegét, az iparágat, ahol tevékenykedik stb., miközben a célja ugyanaz marad.