Bevezetés
A tananyag célja olyan óvodapedagógusok képzése, akik ismerik azokat korszerű, tudományos matematikai és tantárgy-pedagógiai ismereteket és eljárásokat, amelyekkel óvodáskorban a matematika bevezető és kezdő szakaszában az alapvető képességek és készségek megalapozhatók. Ebben a korban a gyermekek fejlesztésének eszköze a játék, így olyan módszereket, lehetőségeket mutatunk be, amelyekkel az élményszerű, a játékot, a tárgyi tevékenykedtetést előtérbe állító nevelés megvalósítható. A hallgatók tapasztalatokat szerezhetnek a játékokat illetően, majd ezekre alapozva maguk is alkotnak fejlesztő tevékenységeket, eszközöket. A változatos reprezentációk teszik lehetővé az ismeretek elmélyülését, a tevékenységek rendszeres beillesztésének lehetőségét az óvodai programba, amely a kognitív fejlesztést a környezet megismerésébe ágyazva tárgyalja.
Az ismeretszerzés Bruner-féle szintjei alapján kezdetben a tárgyi tevékenységen alapuló tanulást alkalmazzuk. Ezt követi a képi szint, amelynek során képzeteken, szemléletesen folyik a műveletvégzés. A legmagasabb a szimbolikus szint, ahol a műveletvégzés szimbólumokkal történik. Előfordul, hogy több konkrét dologból kialakul egy absztrakció, ami a gyakorlás, tapasztalatszerzés során magasabb szintű absztrakció konkrét megvalósulása lesz. Például a természetes szám fogalmának alakulása során a három autó, három fa, három ház konkrétumok válnak absztraktabbá, amikor helyettük három korongot rakunk ki, majd ezek közös tulajdonságát, a darabszámát jelöli a 3-as szám, mint szimbólum. A számok tulajdonságai, a velük végzendő műveletek során a tanulók tapasztalatokat szereznek, amelyek megalapozzák az algebrai kifejezéseket, amikor betűket írunk a számok helyett, és azokkal végzünk műveleteket. Ezen a szinten már a számok válnak konkrét specializációvá.
Az egyes szintek nincsenek életkorhoz kötve, különböző tartalmak más-más életkorban érhetnek magasabb szintre sokszor az alacsonyabb szintű tudás függvényében.
A matematikatanulás nehézségeinek gyakori oka, hogy az iskolai matematikatanítás során az ismereteket nem kellő tárgyi tapasztalatszerzéssel vezetik be, és sokszor sajnálatosan kimarad ezek képi szinten való alkalmazása. Ezek hiánya vezet ahhoz, hogy a formalizmus, az absztrakció gyakori nehézséget okoz abban az életkorban is, amikor ez már elvárható lenne. Az egyes szinteken a tevékenységek gyakorlása hosszú időt vesz igénybe, csak ekkor építhető rá a következő szint.
A fentiek indokolják, egyrészt azt, hogy matematikai gondolkodást fejlesztő tárgyi tevékenységeket kell folytatni az óvodában a megfelelő iskolai előkészítés érdekében, hiszen a gyermekeknek az iskolában már sok fogalmat, ismeretet igen rövid idő alatt kell elsajátítaniuk, ami az óvodai alapozás nélkül kudarcokhoz vezethet. Másrészt annak szükségességét, hogy a hallgatóknak bemutassuk a tárgyi tevékenységek mögött levő matematikai tartalmakat képi, és szimbolikus szinten is annak érdekében, hogy megfelelő tudással rendelkezzenek a játékok matematikai alapjairól, ami tudatossá és változatossá teszi azok alkalmazását. A kurzus során a hallgatók maguk is megtapasztalják a kooperatív munkaforma lehetőségeit, a tevékenységek felfedeztető hatását.
A matematikai fejlesztést három fő területre osztottuk. Az első, jelen kurzus tárgya, a gondolkodás fejlesztése, a halmazszemlélet, a logika, a soralkotás alapozása. A második a mennyiségi viszonyok felismerése, a számfogalom alakítása, ami az egyik legfontosabb eleme a sikeres iskolakezdésre való felkészítésnek. A harmadik terület a vizuális szemlélet alakítása, geometriai tevékenységek, konstruálások, formafelismerés, transzformációk. A két utóbbi terület a Matematika II. kurzus témája.
A tantárgy az óvodapedagógus alapképzés törzsanyagába tartozik.
Az 1.félévben heti 2 órás gyakorlat.