6.3. Barkochbák
Az igaz-hamis állításokat gyakorolhatjuk a barkochbázással. Nagyon egyszerű, eszköz nélkül is bárhol játszható játék, amelyben a gondolt dolgot kell olyan kérdések segítségével kitalálni, amelyekre csak igennel vagy nemmel lehet felelni. A barkochbázás jól segíti a fogalomalkotást. Az egyes tárgyak, személyek, fogalmak kitalálásakor azok jellemző tulajdonságaira kérdezünk rá, és a válaszok alapján azonosítjuk a kitalálandó dolgot. Ez segíti a fogalmak rendszerezését is, például élőlény – állat – szőrös állat – háziállat – ugat – kutya. A gyermekeknek tanulniuk kell ezeket, a besorolást segítő általánosabb fogalmakat a sikeres barkochbázáshoz.
A logikai készlet (esetleg kezdetben megfelelő elemszámú részkészlet) segítségével megkönnyíthetjük a barkochbázást, ha a kitaláló a maga elé rakott készletből félre rakja azokat az elemeket, amelyek már nem jöhetek szóba. A későbbiek során az elemek konkrét tárgyi kirakását fokozatosan elhagyhatjuk.
1. Hagyományos barkochba
Egy elemet kell kitalálni olyan kérdések segítségével, amelyekre igennel vagy nemmel lehet felelni.
2. Hazudós barkochba
Egy elemet kell kitalálni olyan kérdések segítségével, amelyekre igennel vagy nemmel lehet felelni. Most a válaszoló minden kérdésre hamis választ ad. A kérdező számára az a nehézség, hogy a válasz tagadását kell figyelembe venni, az „igen” helyett „nem”-et, a „nem” helyett „igen”-t.
Ez a változat mind a kérdező, mind a válaszoló részéről nagyfokú koncentrációt igényel.
3. Két vagy több lapot kell kitalálni egyszerre
Két vagy több elemet kell kitalálni olyan kérdések segítségével, amelyekre igennel vagy nemmel lehet felelni. Ekkor a kérdezőnek lehetősége van a két vagy több lap egymáshoz való viszonyára kérdezni. Most a válaszok igazak, de nehezítésként természetesen lehet a hazudós változatot is játszani. Például egy játék lehet a következő: két elemre gondolunk:
Kérdés |
Válasz |
Megjegyzés |
Egyforma alakúak? |
Igen. |
|
Kör vagy négyzet? |
Nem. |
Nem igaz, hogy kör vagy négyzet = Nem kör és nem négyzet. Tehát háromszög mindkettő. |
Van köztük sárga vagy piros? |
Nem. |
Minden elem kék vagy zöld. |
Van köztük kék? |
Igen. |
|
Mindkettő kék? |
Nem. |
Nem igaz, hogy mindkettő kék=Van olyan, ami nem kék. Azaz egy kék és egy zöld háromszög. |
A kék nagy? |
Nem. |
Ha kék, akkor nagy? Formában is fogalmazható a kérdés. A kék háromszög kicsi. |
Mindkettő kicsi? |
Nem. |
Tehát a zöld háromszög nagy. |
Van köztük teli? |
Nem. |
Nem igaz, hogy van teli=Mindkettő nem teli. Tehát mindkettő lyukas. A két elem: a kicsi kék lyukas háromszög és a nagy zöld lyukas háromszög. |
Életkortól függően lehet elemezni a kérdéseket és válaszokat, tapasztalatot szerezhetnek a játékosok a „minden”, „van olyan”, „és”, „vagy” kifejezéseket tartalmazó állítások tagadásáról, vagyis a De Morgan azonosságokról, ahogy a fenti kiemelésekből látszik.
A De Morgan azonosságok: .
4. Fordított barkochba
Az eddigiek során a gondolt elem tulajdonságait határoztuk meg a kérdésekre kapott válaszok alapján. Ennél a barkochbánál ezt megfordítjuk, egy tulajdonságra kell gondolni, és egy elem felmutatásával kell kérdezni, amire a válasz megmondja, hogy a felmutatott elemnek megvan-e a gondolt tulajdonsága. Ezek alapján határozzuk meg a gondolt tulajdonságot. A váltás, a játék megfordítása fejleszti a reverzibilitás képességét.
Az egyik játékos gondol egy tulajdonságra a következő 11 tulajdonság közül: kicsi, nagy, lyukas, teli, kör négyzet, háromszög, piros, sárga, zöld, kék. (könnyebb megérteni a játékot, ha ezek a tulajdonságok külön-külön kártyákra vannak írva).
A másik játékos egy elem felmutatásával kérdez, a társa megmondja, hogy a felmutatott elemnek megvan-e a gondolt tulajdonsága. Ez alapján két csoportba rakjuk sorban az elemeket, az „igen” csoportban levők közös tulajdonságát keressük, ami egyetlen „nem csoportban levőnek sincs meg.
Igen |
Nem |
|
|
Egy példa:
Kérdés |
Válasz |
Megjegyzés |
Nagy lyukas kék négyzet |
Nem |
A gondolt tulajdonság nem lehet a nagy, a lyukas, a kék és a négyzet. |
Kicsi teli zöld kör |
Nem |
A gondolt tulajdonság nem lehet a kicsi, a teli, a zöld és a kör. |
Nagy lyukas sárga háromszög |
Igen |
A nagy és a lyukas már nem lehetett, így csak a sárga vagy a háromszög lehet a gondolt tulajdonság. Legközelebb olyan elemet kell felmutatni, amelyik vagy nem sárga, de háromszög, vagy sárga, de nem háromszög. |
Nagy lyukas kék háromszög |
Nem |
A gondolt tulajdonság nem lehet a háromszög, így csak az marad, hogy a sárga tulajdonságra gondolt. |
Kezdetben célszerű kártyákon kirakni a tulajdonságokat, vagy felírni, és az egyes válaszok után értékelni a további lehetőségeket.
Kapuőr játék:
A fordított barkochba egy gyermekek számára játékosabb változata.
A logikai műveletek bevezetése gyermekek számára történhet ezzel a játékkal.
a) Igaz-hamis: Egy szobába egy ajtón lehet bejutni, amit egy kapuőr őriz egy titkos tulajdonság alapján. Csak azokat a logikai készlet elemeket engedi be, amelyek rendelkeznek ezzel a titkos tulajdonsággal. A játékosok kezükben a logikai készlet elemeivel megpróbálnak bejutni a kapun, a kapuőr pedig eldönti, ki mehet be, és ki nem. A játékosoknak ki kell találniuk, hogy milyen tulajdonságú elemek mehetnek be a kapun.
b) Az előzőhöz hasonló játék, csak most két kapun keresztül lehet bejutni a szobába, a játékosok mindkét kapun próbálkozhatnak, ha valamelyiken beengedik, akkor bejut a szobába. Mindkét kapu titkos tulajdonságát ki kell találni. A logikai „vagy” bevezetésére szolgáló játék.
c) Az előzőhöz hasonló játék, most is két kapu van két kapuőrrel, de most csak akkor jut be valaki a szobába, ha mindkét kapun átjut. Mindkét kapu titkos tulajdonságát ki kell találni. A logikai „és” bevezetésére szolgáló játék.
5. Hány közös tulajdonság van?
Az egyik játékos a logikai készlet egy lapjára gondol, a másik játékos egy lap felmutatásával kérdez, a válasz pedig az, hogy a felmutatott lapnak hány közös tulajdonsága van a gondolt lappal. A felmutatott lapokat érdemes táblázatban gyűjteni a közös tulajdonságok száma szerinti oszlopokban.
4 |
3 |
2 |
1 |
0 |
|
|
|
|
|
Egy lehetséges, gyors játék a következő:
Kérdés |
Válasz |
Megjegyzés |
Nagy teli piros kör |
0 |
A gondolt elem kicsi és lyukas, nem piros és nem kör. |
Kicsi sárga lyukas háromszög |
2 |
A kicsi és lyukason kívül nincs más közös tulajdonság, ezért nem sárga, és nem háromszög, tehát négyzet. |
Kicsi lyukas kék négyzet |
3 |
A kicsi lyukas négyzet biztos egyezik, ezért nem kék, tehát már csak zöld lehet. |
Így a gondolt lap a kicsi lyukas zöld négyzet.
Ha 0 tulajdonság egyezik, az szerencsés eset, hiszen a méret és a lyukasság biztosan kiderül, és a szín és forma tekintetében is van egy lehetőség, amit kizárhatunk.
Ha nem 0 tulajdonság egyezik, akkor célszerű úgy kérdezni, hogy mindig csak egy tulajdonságot változtatunk, így tudjuk követni, hogy ezzel a változtatással nőtt, csökkent, vagy nem változott a közös tulajdonságok száma. A példa szemlélteti, hogy a lehetséges válaszokból hogyan lehet következtetni:
Kérdés |
Válasz |
Megjegyzés |
Kicsi lyukas zöld négyzet |
2 |
|
Kicsi lyukas sárga négyzet |
2 |
Csak a szín változott, az egyező tulajdonságok száma nem, így egyik szín sem stimmel, a gondolt elem se nem zöld, se nem sárga. |
Kicsi lyukas sárga kör |
3 |
A négyzet helyett kört mondtunk, ezzel az egyező tulajdonságok száma nőtt, így a gondolt elem kör. |
Kicsi teli sárga négyzet |
1 |
A lyukas helyett telit mondtunk, ezzel az egyező tulajdonságok száma csökkent, így a gondolt elem lyukas. (Ezt viszont már lehetett tudni abból, hogy az első elemnek 2 közös tulajdonsága van a gondolt elemmel, és nem a sárga és nem a négyzet, akkor csak a kicsi és a lyukas lehet. |
Kicsi lyukas piros kör |
3 |
Már tudjuk, hogy kicsi lyukas kör, így nem piros, hanem kék. |
Ha a közös tulajdonságok száma nem változott egy tulajdonság változtatásával, akkor annak a tulajdonságnak egyik változata sem teljesül a gondolt elemre.
Ha a közös tulajdonságok száma nőtt eggyel, akkor az új változata a helyes a változó tulajdonságnak.
Ha a közös tulajdonságok száma csökkent eggyel, akkor a régi változata a helyes a változó tulajdonságnak.