3.3. Transzformáció
Az iskolai matematikában általában a szokásos egybevágósági transzformációkkal, tengelyes tükrözéssel, középpontos tükrözéssel, eltolással, forgatással, vagy hasonlósági transzformációkkal, kicsinyítéssel, nagyítással találkozhatunk. A logikai készlettel ennél általánosabb, de egyszerűen játszható transzformációkat mutathatunk be, amely a transzformáció általánosabb fogalmát alapozza meg a gyermekek számára.
A logikai készletre vonatkozó transzformáció tulajdonságonként megadja, hogy melyik fajta elemet milyenné változtassuk.
Például rakjunk ki egy nagy teli zöld háromszöget, fölé egy nagy lyukas zöld háromszöget, majd efölé egy nagy lyukas sárga kört. A transzformáció során változtassuk a háromszöget négyzetté, a kört háromszöggé, a zöldet kékké, a sárgát pirossá, a lyukasat telivé, a telit lyukassá. Célszerű a változtatásokat tulajdonságonként végrehajtani, így nem kell egyszerre több szempont alapján változtatni. Először változtassuk meg a formát, utána a színt, végül a lyukasságot, így a fenyőfaszerű alakzatból egy házat kapunk. Kisebb gyermekekkel egyszerre mindig csak egy tulajdonságot változtassunk, és fokozatosan növeljük az egyszerre végrehajtandó transzformációk számát.
Gyakorolhatjuk a transzformációkat úgy is, hogy megadjuk a kiindulási és a képalakzatot, és a gyermekeknek kell megmondani a transzformáció szabályát.
Legyen a kiindulási alakzat egy „macifej”: nagy sárga lyukas kör bal felső részénél egy kicsi sárga lyukas kör, jobb felső részénél pedig egy kicsi sárga teli kör. Ebből lesz egy „robot”, a nagy kék teli négyzet bal felső részénél egy kicsi teli kék négyzet, a jobb felső részénél pedig egy kicsi lyukas kék négyzet. A transzformáció során a sárgából kék, a körből négyzet, a lyukasból teli, teliből lyukas lesz, és ami felül volt, az alulra kerül.
