Egyéni fejlesztési terv

„Általánosságban a terv egy jövőbeli cselekvés lépéseit, módszereit, a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. A pedagógiai folyamatban mindez a gyermekek/tanulók nevelésével, oktatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységre értendő” (Soós, 2008).

„Az iskolai tanév időtartamát tekintve egy tanévben három fejlesztő ciklusra nyílik lehetőség, egy-egy ciklus ideje három hónap. Ha így tervez a logopédus, akkor a szorgalmi időszak első két hetében a gyermekek/tanulók szűrését végzi és kialakítja a tanév munkarendjét, az utolsó két hétben pedig a tanévben logopédiai ellátásban részt vevők fejlődését minősíti. A ciklizált fejlesztés/tervezés módot ad arra, hogy a logopédus szakaszonként mérje és mérlegelje beavatkozása eredményességét” (Salné, 2004. 31-32. o.).

Az Egyéni fejlesztési terv készítésének folyamata
(Tóthné Schiebelhut Lívia (é. n.) alapján)

„Az egyéni fejlesztési terv készítésének szabályai megegyeznek a pedagógiai munka tervezésének általános szabályaival. A logopédiai egyéni fejlesztési terv az oktatás más területein használt tanmenethez hasonló részletezettséggel és bontásban készítendő el. A logopédus a gyermek állapotára és egyéni szükségleteire figyelve tervezi a beavatkozás általános célját és a ciklusban kijelölt célterületeket, a feldolgozandó anyag tartalmát, az illeszkedő módszert és eszközt, a felhasználható időt, a gyermek egyéb szükségleteit és sajátosságait és a fejlesztéshez szükséges optimális pedagógiai körülményeket. A logopédiai fejlesztés tervezését nehezíti, hogy ahány gyermek/tanuló vesz részt a foglalkozáson, annyiféle cél, eszköz és módszer kerül megjelölésre, nincs ugyanis két egyforma nyelv- és beszédprobléma” (Salné, 2004. 31-32. o.).

„Valamennyi integráltan nevelt-oktatott tanuló esetében ún. egyéni fejlesztési tervben határozzuk meg azokat a logopédiai és egyéb speciális fejlesztő tennivalókat, amelyek a sajátságos beszédállapotból eredően a leghatékonyabbnak valószínűsíthetők. Az egyéni fejlesztési tervet minden intézmény, minden szakember saját képére formáltan készítheti el, nincs hozzá külön nyomtatvány. A tervezésnek azonban vannak szabályai. A legfontosabb szabály, hogy a fejlesztési tervet 3 hónapnál hosszabb időre nem készítjük. Miért? A legtöbb esetben ugyanis nem lehet megjósolni, hogy egy-egy gyermek hogyan reagál arra a kezelésre, amit a terapeuta számára megtervezett. A gyerekek fejlődése nem lineáris. Bizonyos részterületeken jobban, máshol gyengébben teljesítenek, vagy állapotuk sokáig stagnál, majd ugrásszerű változás következik be. Olyan tervezési terminusokkal kell dolgoznunk, amely a terápia korrekciójához is lehetőséget biztosít. A legelterjedtebb forma a 3×3 hónapos tervezés” (Róth és Ványi, 2007).