- C1: Optikai alapok az ELI-ALPS tükrében - MSc
- Bevezető I.
- A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába I.
- A lézerműködés alapelvei
- Gerjesztett kvantumállapotok spontán emissziója
- Indukált abszorpció és emisszió
- Populácóinverzió és erősítés
- Pozitív visszacsatolás és lézeroszcillációk
- Abszorpció telítődése
- Abszorpció és indukált emisszió, kvázi-klasszikus leírás
- Abszorpciós hatáskeresztmetszet, homogén vonalkiszélesedés
- Abszorpciós hatáskeresztmetszet, inhomogén vonalkiszélesedés
- Vonalkiszélesedést okozó hatások
- Gyakori lézerátmenetek paraméterei
- Rezonátorok
- Pumpálás
- Tesztkérdések I.
- A lézerműködés alapelvei
- A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába II.
- A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába III.
- Folytonos üzemű lézerek: rate-egyenletek, 4-nívós séma
- Lézerek hangolása
- Sokmódusú lézeroszcilláció homogén frekvenciakiszélesedés esetén
- Sokmódusú lézeroszcilláció inhomogén frekvenciakiszélesedés esetén
- Transzverzális egymódus-szelekció
- Longitudinális egymódus-szelekció
- Fabry-Perot etalonok, mint módusszelektív elemek
- Egymódus-szelekció egyirányú gyűrűrezonátorok segítségével
- Lézerfrekvencia fluktuációi és frekvenciastabilizáció
- Lézerintenzitás zaja és zajcsökkentés
- Q-kapcsolás
- Móduscsatolás (Mode locking)
- Tesztkérdések III.
- A lézerfizika alapelvei és bevezetés a nemlineáris optikába IV.
- Bevezetés a nemlineáris optikába
- Tesztkérdések IV.
- Az optikai méréstechnika alapjai I. - Az optikai méréstechnika eszközei
- Az optikai méréstechnika alapjai II. - Interferometria
- Az optikai méréstechnika alapjai III. - Fényszórás, polarizáció
- Az optikai méréstechnika alapjai IV.
- Tartalomjegyzék
- Bevezetés
- UV-látható spektroszkópia
- Infravörös spektroszkópia
- Raman spektroszkópia
- Lumineszcencia (fluoreszcencia) spektroszkópia
- Tesztkérdések VIII.
- Vékonyrétegek I.
- Vékonyrétegek II.
- Vékonyrétegek III.
- Vékonyrétegek IV.
Indukált Raman-szórás
A spontán Raman-szórás jellemzően egy gyenge (kis valószínűségű) folyamat. Még szilárdtestek esetén is, a spontán Raman Stokes-szórás egységnyi térfogatra eső szórási hatáskeresztmetszete körülbelül 10-6cm-1. Teljesen más a helyzet azonban, ha jelen van egy intenzív gerjesztő lézernyaláb is: ez esetben nagy hatásfokú szórás mehet végbe, mely a Raman-szórás indukált változata. Az indukált Raman-szórás jellemzően egy igen erős szórási folyamat: a bejövő lézernyaláb energiájának akár több mint 10%-a a Stokes-frekvenciába szóródik. A spontán és indukált változatok további különbsége, hogy az indukált folyamatnál a szóródás keskeny kúpban történik előre, ill. vissza.
A Raman anti-Stokes-szórás lényege hogy az átmenet az n nívóról a g-re történik, az n’ köztes állapoton keresztül. Az anti-Stokes spektrális vonalak jellemzően jóval gyengébbek, mint a Stokes-vonalak. Ennek oka az, hogy termikus egyensúlyban az n nívó populációja Boltzmann-faktornyival kisebb, mint a g állapoté.