A mért jel értelmezése

A1.05.D22

 

[Ábra forrása: www.staff.u-szeged.hu/~oberkesi/files/FK2SPEKT08.ppt]

 

A mért jel információtartalmának a megértéséhez végezzük el azt a gondolatkísérletet, hogy egyetlen hullámhosszat léptetünk be az interferométerbe. A fényosztóra visszaérkező két hullámcsomag azonos fázisban érkezik vissza, ha a két ág közötti útkülönbség nulla. Az interferencia szabályai szerint ekkor a két hullámcsomag erősíti egymást és a detektoron maximális jelet mérünk.

Ha mozgótükör 1/16-od hullámhossznyit elmozdul és a két ágban 1/8-ad hullámhossznyi útkülönbség jön létre, azaz a két visszatérő sugárcsomag intenzitása csökken.

Tovább mozdítva a tükröt, az eredő intenzitás tovább csökken a detektoron. Ha az útkülönbség eléri a hullámhossz felét, akkor a két hullámcsomag kioltja egymást, ekkor mérjük a detektoron a legkisebb intenzitást. Tovább növelve az útkülönbséget a jel intenzitása újra nő, egészen addig, amíg az útkülönbség el nem éri a fény hullámhosszát.

Ez ismétlődik a tükör további mozgatása során periódikusan. A mért jel tehát a bebocsátott fény hullámhosszának megfelelő periódusú koszinusz függvény, amelynek amplitúdója arányos a bejövő fény intenzitásával.

A1.05.D23

 

[Ábra forrása: www.staff.u-szeged.hu/~oberkesi/files/FK2SPEKT08.ppt]

 

Ha különböző hullámhosszú fénykomponensek egyszerre érkeznek az interferométerbe, akkor a detektoron a megfelelő koszinuszok összegét mérjük, azaz minden mért pont tartalmazza az összes bejövő komponens intenzitását, a megfelelő koszinusz függvénnyel szorozva. Tehát az interferogram valóban hordozza mindazt az információt, amit a színkép.

A Fourier-transzformáció elvégzéséhez a detektor analóg jelét digitalizálni kell! Ezt egy analóg-digitális átalakító kapujának periódikus nyitásával érjük el. Ennek frekvenciája a mérés igen fontos paramétere.