Geoinformatika alapjai

Az ábrák listája

1.1. A londoni kolerajárvány haláleseteinek térbeli ábrázolása, és az ivóvíz-kutak helyzete (J. Snow térképe)

2.1. A hierarchikus adatbázis modellje

2.2. A hálós adatbázis modellje

2.3. A relációs adatbázis modellje

3.1. A változók lehetséges értékei megközelítéstől függően nem funkcionális, és funkcionális felületek esetén

3.2. Sorok és oszlopok a raszterhálóban

3.3. Ugyanazon jelenségek különböző felbontás mellett

3.4. Ugyanazon jelenségek különböző leíró adatai külön raszterhálóban tárolva

3.5. Ugyanazon jelenségek különböző leíró adatai relációs adatbázisban tárolva

3.6. Különböző típusú nem folytonos jelenségek ábrázolás raszteres modellben (pont, vonal, terület)

3.7. Folytonos jelenségek ábrázolása raszteres adatmodellben

3.8. A bilineáris interpoláció módszere

3.9. Az interpolálási módszerek által számított felszínek. a) legközelebbi szomszéd b) bilineáris c) cubic convolution

3.10. A sorkifejtő tömörítési módszer

3.11. Négy-fa tömörítési módszer

3.12. Pontszerű jelenségek ábrázolása spagetti modellben

3.13. Vonalas jelenségek ábrázolása spagetti modellben

3.14. Területi jelenségek ábrázolása spagetti modellben

3.15. Pontszerű jelenségek ábrázolása topológikus modellben

3.16. Vonalas jelenségek ábrázolása topológikus modellben

3.17. Területi jelenségek ábrázolása topológikus modellben

4.1. Elsődleges adatfelvételezés GPS-szel, digitális mérőállomással

4.2. Fotogrammetriai minőségű adatokat szolgáltató multispektrális műhold (QuickBird)

4.3. Letölthető, aktuális LANDSAT TM műholdkép a GLOVIS adatbázisban

4.4. A geometriai felbontás és a kép alapján készíthető térkép méretaránya közötti kapcsolat

4.5. A raszteres állami térképsorozat felbontása és pontossága

4.6. Törzs mérőhálózat pontjainak digitalizálása koordináták alapján

4.7. A szkennelés során használt középponti jelenség értékmegadási módszer eredménye

4.8. 1:10.000 raszteres topográfiai térkép és vektorizált (területhasználat) változata

4.9. Automatikus vektorizálás tematikus raszteradatok alapján

4.10. Terepi pont méréseinek pontossága (Sárközy alapján)

4.11. Illesztőpont alapú transzformáció és matematikai pontossága (RMS hiba)

4.12. Karbantartás (aktualizálás) hiányával a topográfiai térkép nem lehet tervezési alap

4.13. Megbízhatatlan, több szempontból is hibás területhasználati térkép a foltok területi értékeivel

4.14. Titkosítás miatt ez az ortofotó nem teljes adat

4.15. Részlet a DTA-50 digitális térképi adatbázis metaadatából (adatforrás: www.topomap.hu)

4.16. Nominális, ordinális és intervallum skála közötti különbség

5.1. A kamera/vidikon rendszerek képkészítési elve

5.2. A különböző pásztázó rendszerek felépítése és működésük

5.3. Példa keresztsávos és a sávmenti pásztázásra

5.4. Elektromechanikus és elektronikus multispektrális szkennerek felépítése

5.5. A spektrométerek vázlatos felépítése

5.6. A spektrométerek és a vizsgált tárgy helyzete a mérés során

5.7. A spektroradiométer funkcionális felépítése

6.1. Meteosat első generációs műholdja

6.2. A Meteosat-8 (MSG) felépítése

6.3. Meteosat-7 VIS kép színes megjelenítéssel (copyright 2001 EUMETSAT)

6.4. Meteosat-8 RGB színes kompozit (NIR1.6, VIS0.8, VIS0.6) (copyright 2003 EUMETSAT))

6.5. Meteosat-8 IR10,8 kép 1998. okt. 20. (copyright 1998 EUMETSAT)

6.6. Meteosat-7 WV (vízgőz) kép 1998. okt. 20. (copyright 1998 EUMETSAT)

6.7. Meteosat-9 WV (vízgőz) kép 2011. okt. 27. (copyright 2011 EUMETSAT)

6.8. Meteosat-8 IR10,8 kép egy heves zivatarról Magyarország felett (©copyright 2010 EUMETSAT)

6.9. Az átmintázás lépései (1), input kép az illesztőpontokkal, (2) az output kép, (3) a két háló egymásrafedve, (4) átmintásázi módszer alkalmazása (Erdas Field Guide)

6.10. A legközelebbi szomszéd elve grafikusan (Erdas Field Guide)

7.1. A Landsat 4–5 műholdak pályasajátosságai

7.2. A LANDSAT 4–5 egymást követő napi pályáinak helyzete

7.3. A LANDSAT 4–5 műholdak modellje

7.4. TM 321 (RGB) sávkombináció (A Tisza és a Maros torkolata Szegednél, jobb alsó sarokban Makó a Maros mentén látható, 1986.08.22)

7.5. TM 453 (RGB) sávkombináció (A Tisza és a Maros torkolata Szegednél, jobb alsó sarokban Makó a Maros mentén látható, 1986.08.22)

7.6. TM 432 (RGB) sávkombináció (A Tisza és a Maros torkolata Szegednél, jobb alsó sarokban Makó a Maros mentén látható, 1986.08.22)

7.7. TM 743 (RGB) sávkombináció (A Tisza és a Maros torkolata Szegednél, jobb alsó sarokban Makó a Maros mentén látható, 1986.08.22)

7.8. A SPOT műhold vázlatos felépítése

7.9. A SPOT többszörös területfedése a 45° szélességen (a) és az Egyenlítőn (b)

7.10. Vonal-soros képalkotó technika

7.11. A SPOT nadír és off-nadír tükörállásai

7.12. A SPOT műhold oldalra (off-nadír) tekintési lehetősége

7.13. A SPOT műhold sztereokép készítési lehetősége

7.14. Az első SPOT4 felvétel 1998. március 27-én, Mohács a kép közepétől délre (©copyright CNES 1998)

7.15. A SPOT felvétel a Sanghai expo területéről (©copyright CNES 2010)

7.16. A SPOT VEGETATION Globális 10 napos MVC összegző kép 21/03/1999 - 31/03/1999. között (©copyright CNES 1999, VITO)

7.17. A SPOT VEGETATION Globális 10 napos MVC összegző kép 21/03/1999 - 31/03/1999. között Franciaország ÉNY-i része, La Manche, Doveri-szoros és Nagy-Britannia DK-i része (©copyright CNES 1999, VITO)

7.18. A SPOT5 HRG 2,5 m felbontásű űrfelvétel Peking a Tiltott város részéről (©copyright CNES 2002)

7.19. A SPOT5 HRS felvétele alaján készült 3D-s modell (©copyright CNES 2002)

7.20. Ellipszis vizsgálat a spektrális térben

7.21. Pixel alapú osztályozás döntési fája (Erdas Field Guide)

7.22. Parallelepipedon osztályozás döntési szabálya (Erdas Field Guide)

7.23. A minimális távolság döntési szabálya (ERDAS FIELD Guide)

7.24. A távolság file hisztogramja

7.25. Az ISODATA osztályozás első lépée az osztályközepek kijelölése (ERDAS FIELD Guide)

7.26. Az ISODATA osztályozás második lépése képelemek osztályközepekhez rendelése a minimális távolság módszere alapján (ERDAS FIELD Guide)

7.27. Az ISODATA osztályozás harmadik lépése az új osztályközepek meghatározása (ERDAS FIELD Guide)

8.1. 1 m felbontású illesztett, korrigált IKONOS kép Gyula városáról (2003.aug. 11.)

9.1. BIL tárolási módszer (Erdas Field Guide)

9.2. A BSQ tárolási módszer (Erdas Field Guide)

9.3. Konvolúciós formula

10.1. Lézeres letapogatással nyert magassági modell - Baltimore, MD, Camden Yards

10.2. Mintavételi technikák a) egyszerű véletlen mintavétel, b) rétegezett véletlen mintavétel, c) progresszív mintavétel, d) szabályos mintavétel, e) keresztszelvény, profil, f) szintvonalak mentén történő mintavétel

10.3. A Velencei-hegység és környékének digitalizált szintvonalrajza

10.4. A Vezúv háromdimenziós felvétele a TOPSAR adatok alapján

10.5. A Kárpát-medence középső és keleti területe radarral mért (SRTM) magassági modellben (100 m-es horizontális felbontás, méteres vertikális felbontás)A Velencei-hegység és környékének digitalizált szintvonalrajza

10.6. A Velencei hegység lejtőszög térképe

10.7. Lejtőtípusok a görbület alapján

10.8. Lejtőtípusok a görbület alapján

10.9. A Velencei hegység domborzata és a lefolyási hálózat alapján számított völgyhálózat

10.10. Cellánkénti vízgyűjtőterület

10.11. Potenciális napenergia besugárzás a Velencei-hegységben a tavaszi napéjegyenlőség idején

10.12. A légifelvételezés repülési sorai

10.13. Átfedések a légifelvételek között

10.14. A légifelvételek pixel- és terepi felbontása (és méretaránya) közötti kapcsolat

10.15. Pixel koordináta rendszer

10.16. Belső tájékozási adatpok a képi koordináta rendszerben

10.17. Affin transzformáció a pixel koordináták és a képkoordináták között a keretjelek felhasználásával

10.18. A belső tájékozáshoz alapvetően szükséges kapcsolópontok helyzete a légifelvételen

10.19. Kapcsolópontok az átfedő képterületeken, képsorok összekapcsolása

10.20. Képpiramisok szintjeinek adatstruktúrája

10.21. Az abszolút tájékozás elve

10.22. A 3 elforgatási szög, mint külső parameter

10.23. A forgatási matrix

10.24. Az a vektor koordinátái

10.25. Az A vektor koordinátái

10.26. A kollinearitási egyenletrendszer mátrixos formája

10.27. A kollinearitási egyenletrendszer kifejtve

10.28. A kettős térbeli pontkapcsolás elve

10.29. Kapcsolópontok és GCP-ok egy modellen

10.30. A kollinearitási egyenletrendszer kifejtve: 1 GCP alapján 1 képpárra

10.31. GCP-ok ideális elhelyezése képsoron és légifotó tömbön (1)

10.32. GCP-ok ideális elhelyezése képsoron és légifotó tömbön (2)

10.33. Ortofotó előállításának elve (1)

10.34. Ortofotó előállításának elve (2)

12.1. A vevőpozíció meghatározása két adótorony segítségével

12.2. A GLONASS rendszer

12.3. Helymeghatározás három GPS műhold távolságának ismeretében

12.4. Időkülönbség mérése a megegyező kódszakaszok között

12.5. Helymeghatározás 3 GPS műhold alapján és a mérés pontatlansága

12.6. A nyers vivőjelek és a modulált kódok

12.7. A műholdgeometria hatása a mérési pontosságra

12.8. A különböző hibaforrások és hatásuk a mérési pontosságra (méterben)

12.9. DGPS mérés elve

13.1. A térinformatikai alkalmazások általános folyamatábrája

13.2. Térinformatikai rendszer adatbázisa (Elek 2008 alapján)

13.3. Mezőgazdasági szempontú talaj-alkalmassági térkép (forrás: CANADA GIS)

13.4. 1:50.000-es digitális topográfiai térkép részlete (forrás: DTA-50)

13.5. OTAB állomány geometriája és tartalma Kecskemét és környéke példáján

13.6. Digitális földhivatali alaptérkép (BEVET) vektorizálása és GIS alkalmazása (műemlékvédelem alatt álló épületek lekérdezése)

13.7. 3D digitális alaptérkép

13.8. Földmérési alaptérkép szerint hagyományos módon készített közmű alaptérkép folyamatábrája

13.9. Hálózatszimulációs és munkairányító funkciók egy közműnyilvántartó rendszerben

13.10. TEIR térinformatikai alkalmazás (az ország szerkezeti terve)

13.11. Az interaktív elemző rendszerben lekérdezett adatok táblázatos, diagrammszerű és térképi megjelenítése

13.12. A TIR honlapja

13.13. A TIR moduljai

13.14. A TIR adattartalom megjelenítése Google Earth-ön

13.15. Térbeli Talajinformációs Rendszerek Magyarországon (forrás: MTA TAKI)

13.16. TIM pontok mérési eredményeinek kezelése

13.17. AGROTOPO adatbázis egyik paramétere (forrás: MTA TAKI)

13.18. Kreybig-féle talajismereti térképezés folthatárainak pontosítása domborzatmodell és ortofotó alapján (forrás: MTA TAKI)

13.19. DKTIR, mint digitális dinamikus térbeli talajinformációs rendszer (forrás: MTA TAKI)

13.20. Nagyléptékű táblaszintű térinformatikai adatbázis, mint a GPS vezérelt géppark alapja

13.21. Vízlefolyás számítása domborzatmodell alapján a Velencei-hegység területén

13.22. Területhasználat változása az Alföldön 2000 és 2006 között térben és számokban

13.23. Az agroökológiai potenciál, mint a talajerózió és a lefolyásszabályozási funkció kombinációja

13.24. Műholdkép alapú, többéves monitoring vizsgálat összetett folyamata: klímaváltozás hatása a vegetációra

13.25. Műholdkép alapú, többéves monitoring vizsgálat eredménye: klímaváltozás hatása a vegetációra

13.26. Pontszerű, hosszú időtartamú adatok térbeli kiterjesztése: talajvízszint-változás 1970 – 2003 között

13.27. Beépítettség változásának térképezése topográfiai térképek és légifotók alapján

13.28. Zöldfelületek elérhetősége, mint városökológiai érték és annak változása

14.1. Szintvonalas térkép, domborzatmodell és képréteggel fedett árnyékolt DDM

14.2. Domborzatmodell megjelenítése GRASS szoftverrel

14.3. Domborzatmodell megjelenítése Quantum GIS szoftverrel

15.1. Anim1 - Geostacionárius műholdak és a Föld mozgása a Föld északi pólusa irányából (©copyright Lookang 2011)

15.2. Anim2 - Áramlási irányok NOAA/NCEP 2009.089.31 (©copyright NOAA 2009)

15.3. Anim3 - Anim3 - Kukorica termésátlagok megyénként - Animation created by Mark Lynch using Atlas GIS; data from USDA/NASS - http://www.udel.edu/FREC/spatlab/anim/corn.gif

15.4. Anim4 - Repülés szimuláció Spearfish (Dél-Dakota, USA) felett CERL adatok alapján. SPOT color-IR kompozit a DEM-en - http://www.udel.edu/FREC/spatlab/anim/spearfish.anim.gif

15.5. Anim5 - NDVI értékek - 10-minute AVHRR satellite data, NOAA Geophysical Data Center, 1984-1988 averages, by month. GRASS files processed by Lozar and Anderson

15.6. Anim6 - Globális hőmérséklet - IIASA-Grid data, UN Environment Program, ~6,300 records/frame. GRASS files processed by Anderson, Lozar and Thompson

15.7. Anim7 - Globális csapadéktérkép - IIASA-Grid data, UN Environment Program, ~6,100 records/frame. GRASS files processed by Anderson, Lozar, Thompson and Crowley

15.8. Anim8 - Globális felhőfedettségi térkép - IIASA-Grid data, UN Environment Program, interpolation from ~1,600 stations. GRASS files processed by Anderson, Lozar, Thompson and Crowley

15.9. Anim9 - Magaslégköri ózontartalom az Északi-sak felett 2009 (copyright 2009 ESA)

15.10. Anim10 - Meteosat-8 IR10,8 kép egy heves zivatarról Magyarország felett (copyright 2010 EUMETSAT)

15.11. Anim11 - Földrengések 2002 szeptember október (copyright 2009 USGS, IRIS)

15.12. Anim12 - Földrengések 2002 november 3. (copyright Alan Jones)

15.13. Anim13 - Példa tsunami kialakulására a Cascadia szubdukciós zónában (copyright USGS)

15.14. Anim14 - Tsunami terjedése a 2011. március 11-ei Japán földrengés után (forrás:http://supersites.earthobservations.org/201103_Tsunami_DrSatake.gif )

15.15. Anim15 - A földrengések helyei és az erősségük a 2011. márciusi Japán földrengések során(forrás:http://www.gfz-potsdam.de/portal/gfz/Public+Relations/M40-Bildarchiv/001_+Japan )

15.16. Anim16 - The initial ash and SO2 plume from the Puyehue - Cordon Caulle Volcanic Complex (PCVCC) reaches South America, after circling the globe in eight days (copyright 2011 EUMETSAT)

15.17. Anim17 - Egy frontzóna végigsöpri az Appennini-félszigetet és jelentős csapadékot eredményez 2011.02.11. Meteosat-9 NIR1.6, NIR0.8, VIS0.6 RGB kompozit (copyright 2011 EUMETSAT)

15.18. Anim18 - Etna 2011 januári kitörése Meteosat-9 R12.0-IR10.8, IR10.8-IR8.7, IR10.8 RGB kompozit (copyright 2011 EUMETSAT)

15.19. Anim19 - Tropusi ciklon (Phet), kb. 600 km-re délre Oman (Muscat) partjaitól 2010.06.12. Meteosat-7 VIS ,(copyright 2010 EUMETSAT)

15.20. Anim20 - Trópusi vihar Afrika szarvánál. A napsugarak megcsillannak a vízfelszínen Jemen és Etiópia partjainál 2010.05.20. Meteosat-7 NIR1.6, VIS0.8, VIS0.6 (copyright 2010 EUMETSAT)

15.21. Anim21 - The Eyjafjallajoekull ash plume revisits the British Isles and the Benelux countries 2010.05.13. Meteosat-9 IR12.0-IR10.8, IR10.8-IR8.7, IR10.8 (copyright 2010 EUMETSAT)

15.22. Anim22 - Meteosat-9 shows a large area over the Atlantic covered in the Eyjafjallajoekull ash cloud (source: M. Setvak, CHMI) 2010.05.09. Meteosat-9 IR12.0-IR10.8, IR10.8-IR8.7, IR10.8 (copyright 2010 EUMETSAT)

15.23. Anim23 - A cyclone crossing Spain brings snow to Seville for the first time in over fifty years 2010.02.12. Meteosat-9 WV6.2-WV7.3, IR9.7-IR10.8, WV6.2 (copyright 2010 EUMETSAT)

15.24. Anim24 - A ciklon haladt keresztül Spanyolországon, és Sevilla városában 50 év után az első havazást eredményezte 2010.01.10. Meteosat-9 VIS0.8, NIR1.6, IR3.9 (copyright 2010 EUMETSAT)

15.25. Anim25 - Egy óriási mediterrán ciklon (Daisy) okozott havazást Közép-Európában 2010.01.08. Meteosat-9 WV6.2-WV7.3, IR9.7-IR10.8, WV6.2 (copyright 2010 EUMETSAT)

15.26. Anim26 - A Phyan nevű trópusi ciklon heves esőzésekkel megérkezik India nyugati partjaihoz. Meteosat-7 IR sáv, (copyright 2009 EUMETSAT)

15.27. Anim27 - A GOME mérési adataiból összeállított animáció a Déli-sark felett ózonlyukról 2011-07.01. (copyright 2009 EUMETSAT)

15.28. Anim28 - Polar stratospheric cloud regions for the period November 1, 1999 through March 15, 2000 (copyright 2009 NASA/Goddard Space Flight Center Scientific Visualization Studio)

15.29. Anim29 - 2009 El Niño & 2010 La Niña (3D-Stereoscopic Version) NASA/Goddard Space Flight Center Scientific Visualization Studio Generated using AVISO Products. Meteosat-7 IR sáv, (copyright NASA)

15.30. Anim30 - This animation show a year in the life of global ocean temperatures, June 2, 2002 to May 11, 2003. Green indicates the coolest water, yellow the warmest. The Advanced Microwave Scanning Radiometer (AMSR-E) on the Aqua satellite saw through the clouds to provide sea surface temperatures. (copyright NASA/Goddard Space Flight Center Scientific Visualization Studio)