2.5. Fejezetzáró
Kompetencia:
A kompetencia fogalma időben és térben erősen megosztja a tudományos közvéleményt. Számtalan kompetencia-modell közül néhány:
1) Nagy József modellje (1996, 200, 2001): A pedagógiában a meghatározott funkciók teljesítésére való alkalmasságot kompetenciának nevezik. A Nagy József által kidolgozott személyiségelmélet alapja a komponensrendszer–elmélet. A komponensrendszerek olyan rendszerek, amelyek komponensekből – összetevőkből – állnak. Mivel az ember bioszociális rendszer – tehát biológiai és társadalmi lény –, leírható a komponensrendszer elmélet alapján, megadhatóak a komponensei, az azok között lévő kapcsolatok, a komponensek hierarchiája, a komponensek funkciói. Az elmélet pedagógiai alkalmazásának újdonsága éppen ebben rejlik. Miközben az embert komponenseire „bontja”, nem felejti el, hogy ezek a komponensek nem különállóan, hanem egy rendszer részeiként léteznek. Éppen ezért az ember legfontosabb komponensei az egzisztenciális vagy létkompetenciák. Az ember létezésének feltétele az információfeldolgozást megvalósító kognitív kompetencia. Az egyén túlélése, életminőségének megőrzése, javítása a személyes kompetencia feladata. A faj túlélését a szociális kompetencia szolgálja. A történelem során sok ezer hivatás, szakma, foglalkozás, tevékenységi kör jött létre, amelyek alapjai a speciális kompetenciák. A kompetenciák motívumok, képességek, ismeretek, készségek, rutinok rendszeréből állnak. (Hercz, 2007, 51.o.)
2) Hamers és Overtoom (2000, 107. o.) így határozzák meg a fogalmat: „Az „átadott” képességet, amelyhez ismeretek társulnak, kompetenciának nevezzük.” Véleményük szerint a tanulás – a gondolkodni tanulás – egy probléma megoldása során felhasznált stratégiákra és ismeretekre építve megszerzett képesség, melyet, ha a gyermek egy viszonylag új helyzetben alkalmazni képes, már kompetenciáról beszélhetünk. (In.: Hercz: 2007, 50. o.)
3) Csapó Benő (2004): „A kompetencia újabb használata a generatív nyelvészet nyomán honosodott meg az oktatás elméletében. A tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk.” (Csapó, 2004. 32. o.).
4) Bruner a kompetencia fogalmáról a következőt írja: „Az ember embercsinálta világban él úgy, hogy hozzáigazítja vagy alkalmassá teszi rá viselkedését.” (Bruner, 1974 – idézi Horváth, 1998, 53. o.). Bruner és munkatársai a személyiség fejlődését a kompetenciák fejlődésével azonosították. „Amikor kompetenciáról beszélünk, akkor intelligenciáról szólunk a szó legátfogóbb értelmében, az operatív intelligenciáról, amely nem egyszerűen tudja, hogy mit kell, hanem azt is tudja, hogy hogyan kell. Mert a kompetencia akciót tartalmaz, nem csak a környezethez való adaptálódást, hanem a környezet megváltoztatását is.”. A kompetencia fő mozzanatai: (a) információ-kiválasztás, séma kialakítása, program konstruálása; (b) mozgás- vagy aktivitássor a kitűzött cél elérése érdekében; (c) hasznosítani új tervek kialakításához a sikerekből és kudarcokból tanultakat. (Horváth, 1998, 53-54.o.)
szerep: Olyan viselkedési előírás, amely más emberekkel való érintkezésre vonatkozik, érintkezési előírás. Szűkebb értelemben úgy határozható meg, mint az adott szituációban szereplő személyek előírt viselkedése, reagálási módja (Buda, 1987; in: Szabó – Vörös – Kollár: 418. o.)
Az óvodapedagógus kompetenciáiról. Indikátorok és értelmezésük példákkal: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/pem/ovoda_k.pdf
Dombi Alice: Exempla trahunt : a pedagógus mint mintaadó. In: A neveléselmélet alapkérdései : tanulmányok. / [szerk.] Dombi Alice - Oláh János - Varga István. - Gyula : APC Stúdió, 2004. - p. 304-311
Dudásné Szécsény Erika, Wölfling Zsuzsa (2012): Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez. Óvodai nevelés. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/pem/ovoda.pdf
Dudás Margit (2006): Pedagógusjelöltek belépő nézeteinek feltárása. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. Letölthető innen: http://nevtud.btk.pte.hu/index.php?p=downloads&parent=21. A könyv gyakorlatai érdekesek, jól használhatók egyénileg és szemináriumi munkában is.
McKinsey&Company (2007): Mi áll a világ legsikeresebb iskolái teljesítményének hátterében? http://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf
Szabó László Tamás (1999) : A reflektív tanítás. Educatio. 3, 500-506.
Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest. 57-67.
Vámos Ágnes (2003): Metafora a pedagógiában. Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest. 80-89.
- Rajzoljon gondolati térképet, amelyben az óvodapedagógusokra vonatkozó kötelezettségeket vázolja fel! (Önellenőrzéshez használja a Köznevelési törvény 62. & (1)- t és az ONOAP-ot!)
- Gyűjtsön konkrét példákat a pedagógiai know-how – ra az óvodában!
- A pedagógiai professzionalizmus jegyei.
- Nyissa meg a jelre kattintva a táblázatot!
1. feladat: Egészítse ki a leírás alapján a táblázatot a jellemzőkkel! Ha elkészült ellenőrizze, javítsa munkáját!
2. feladat. Fordítsa le az OECD követelményeit az óvodapedagógus hétköznapi gyakorlatára vonatkoztatva! Egészítse ki a mellékelt táblázatot! Írja a jobb oldali oszlopba az egyes kritériumok jelentését, akár konkrét példákkal!
Blömeke, S. & Delaney, S. (2012). Assessment of teacher knowledge across countries: A review of the state of research. ZDM Mathematics Education, 44, 223-247.
Collins, Cherry (Ed., 1993): Competencies: The Competencies Debate in Australian Education and Training. Australian College of Education, Curtin. ISBN-0-909587-70-1
C. Day: A reflexió, mint a szakmai fejlődés szükséges, ám önmagában nem elégséges eszköze. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993.
Falus Iván (2010): A pedagógusképzés korszerűsítése – Európai tendenciák. http://pedagoguskepzes-halozat.elte.hu/wp-content/uploads/2011/02/Pedagoguskepzes_2010_1szam.pdf
Hercz Mária (2007): A pedagógusok gondolkodása a gyermekek fejlődéséről és fejlesztéséről. Doktori disszertáció, kézirat, Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Doktori Iskola Oktatáselméleti doktori program, Szeged.
Hercz Mária (2013): Tanárjelölt egyetemisták "majdnem naív" pedagógiai gondolkodása a pedagógusokról és a tanításról. In: Buda András, Kiss Endre (szerk.): Interdiszciplináris pedagógia és a fenntartható fejlődés: VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia. Tartalmi összefoglalók. Kiss Árpád Archívum Könyvtára - DE Neveléstudományok Intézete, Debrecen: 2013. 38.
KT (Köznevelési törvény): 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről . http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV
ONOAP (2012): Magyarország Kormánya (2012): 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Elérhető: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR
OECD (1998): Education Policy Analysis, Paris
Szabó Éva, Vörös Anna, N. Kollár Katalin (2004): Tanári szerep, a hatalom és a tekintély. In. N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. 418 – 450. o.