Testnevelés tantárgy-pedagógia I.
Gyakorlatanyag
- Minden gimnasztikai gyakorlat hozzájárul a hajlékonyság növeléséhez, ha az a lehető legnagyobb kiterjedésű és sorozatban, többszöri ismétléssel történik, élénk vagy közepes tempóban.
- A hajlékonyság fejlesztésére alkalmasak a statikus gyakorlatok is. Ebben az esetben a feladat, hogy maximális ízületi kitérés mellett a test mozdulatlan maradjon.
- A passzív statikus gyakorlatok / a testhelyzetet külső segítséggel tartjuk meg/ legalább olyan hatékonyak, mint a dinamikus gyakorlatok.
Módszertani szempontok:
- A hajlékonyság a gyermekkorban fejleszthető könnyebben, később az izomerővel negatív kapcsolatba kerül;
- A gyakorlatok- főképp a passzív- alkalmazásánál nagy óvatossággal, fegyelmezettséggel kell eljárni, nehogy húzódás, sérülés következzék be;
- Általában a bemelegítés második felében, a foglakozás végén, az erőfejlesztés előtt és után kerüljön sor a hajlékonyság fejlesztésére;
- A nyújtó gyakorlatokat sorozatban kell végeztetni, s mindegyik sorozatban többször ismételni addig, ameddig enyhe fájdalomérzet nem jelentkezik.
- Aktív gyakorlatok esetén a megnövekedett hajlékonyság tovább megőrizhető, mint passzív gyakorlatokat követően;
- Csak olyan mértékben kell fejleszteni a hajlékonyságot, amely biztosítja a mozgásformák akadálytalan végrehajtását;
- Hajlékonysági gyakorlatok otthoni feladatként is szerepelhetnek sportolóinknál.
Internetes olvasnivaló
Regős József: Módszertani kézikönyv a torna oktatásához, Nyíregyházi Főiskola, 2014. 72-81. oldal