Skip navigation

9.4 Projektpedagógia

„Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye,

csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.

A pedagógusnak új művészetet kell megtanulnia,

azt, hogy a gyermek segítőtársa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz,

amelyre akkori fejlődése fokán szüksége van.”

(Maria Montessori)

A projekt módszer

  • A projekt módszer olyan tanulási egység, amely az egészből indul ki, és ehhez rendeli a részleteket.
  • A projekttanulás arra készteti a gyermeket, hogy összegezzék az ismereteiket az adott témával kapcsolatban, azaz az integrált megközelítést feltételezi.
  • A gyermekeket az önálló és a csoportokban (teamekben) történő feldolgozásra serkenti.

A projekt technika jellemzője

  • A gyermekek motivációja fokozott.
  • Élénkíti a fantáziát és a munkakedvet.
  • Segíti a problémamegoldó cselekvést.
  • Erősíti az önbizalmat, fejleszti a kommunikációs készséget.
  • Fejleszti a kreativitást.
  • Segíti a felfedező tanulást.
  • Új módszerekkel ismerteti meg a gyermekeket.
  • Megtanítja a team-munkában való tevékenykedést.
  • Átalakul a pedagógus-gyermek kapcsolat.
  • Kapcsolatot teremt a külvilággal.                  

    

      

A projektmunka célja a cselekvő aktivitás kialakítása, valós problémahelyzetek megoldása a saját környezetéből szerzett problémák megoldása, döntés lehetősége, az

„Akkor és ott” tanulás lehetőségeinek biztosítása a gyermek számára.

A differenciálás a teljes tevékenységrendszeren végig vonul, melyben feladatunk a sokféle, többszintű megoldás.

A téma kiválasztásában, tartalmában és terjedelmében a csoport érdeklődésére és képességére alapozunk, számolunk a szervezeti keretekkel, az időtartammal, szemléltetéssel, eszközökkel.

A tartalomban való differenciálási lehetőség a gyermek igényeire támaszkodik.

A tartalom mennyiségben, mélységében alapoz a már meglévő tapasztalatokra.

A projekt téma megtalálása után a tevékenység indulhat gyűjtőmunkával, élményt adó kirándulással, majd következhet a beszélgető kör, amely különböző megközelítésben világítja meg a gyerekek témával kapcsolatos ötleteit.

Valamennyi beszélgető kör alkalmazkodik az aznapi tevékenységhez, fejlesztési területhez, melyben minden esetben a komplexitás jelenik meg.

A munkában való motiváltság elérésében támaszkodunk a gyermek különféle késztetéseire, igényeire, szükségleteire. Törekszünk az önmaga képes feladatok elvégeztetésére.

Munkaformák igazítása a gyermek igényéhez: önálló, párban szeret dolgozni, vagy a pedagógussal.

A feldolgozás vegyes csoportban történhet, mely minden esetben differenciálást igényel valamennyi munkaformánál, tevékenységnél és a játékban.

A kooperatív tanulás, az egymáshoz való alkalmazkodás hatékonyan segíti elő a gyerekek fejlődését.

A produktum elkészülte után következik az értékelés: egyrészt a projektben résztvevők munkájának áttekintése pl.:

- Mindenki megvalósította-e a feladatát?

- Mi tetszett? Mi nem? Min kell változtatnunk?

Másrészt a külső értékelés során kiállítjuk a tevékenységek produktumait, meggyőződünk a projekt sikerességéről.

A projektmunka legfőbb értéke:

  • a pozitív élményekkel személyiségfejlesztés
  • a cselekvő aktivitás kialakítása
  • valós problémahelyzetek megoldása.
  • sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás.
  • saját környezetéből szerzett problémák megoldása, döntés.
  • „Akkor és ott” tanulás lehetőségeinek biztosítás.

A projektmunka fejlesztő ereje:

  • társaskapcsolatok fejlesztése
  • kooperatív együttműködés, tanulás
  • reflektivitás
  • figyelem, képzelet fejlesztése
  • emlékezet fejlesztése
  • fantázia fejlesztése
  • Kritikai gondolkodás
  • probléma felismerés-, és megoldás
  • analógiás gondolkodás
  • Logikai következtetések
  • Ismeretbővítés fejlesztése
  • Szókincsbővítés fejlesztése
  • beszédértés fejlődése
  • kifejezőkészség fejlesztése
  • mondatalkotási készség fejlesztése
  • Finommotorika  fejlesztése
  • Szem-kéz koordináció fejlesztése
  • Interszenzoros tapasztalatszerzés
  • vizuális percepció