6.4 Konfliktusok az óvodai csoportban

A konfliktus szó a latin conflictus (fegyveres összeütközés) –ból ered, tartalma az eredeti jelentésnél tágabb. A gyenge ellenérzéstől a véres összecsapásig a fogalom alá tartoznak a különböző intenzitású szembenállások. A pedagógiában Morton  Deutsch (https://en.wikipedia.org/wiki/Morton_Deutsch ) kategóriából indulunk ki, aki konstruktív és destruktív konfliktusokról beszél annak függvényében, hogy a konfliktus milyen hatást gyakorol az érintett személyiségére.

A destruktív konfliktus rombolja, a konstruktív gazdagítja a személyiséget, javítja szociometriai státuszát, növeli a csoportkohéziót.

A konfliktusokat több szempont szerint csoportosíthatjuk.

Helyszín szerint a konfliktus lehet:

mikro (intra- és interperszonális) – és makrostrukturális, vagyis belső, pszichikumban lezajló vagy személyek közötti,

Indokoltság szerint lehet:

elkerülhetetlen, elkerülhető, kívánatos,

Relevancia szerint:

látszat, perem, központi, extrém,

Intenzitás szerint:

nézeteltérés, összecsapás, végső összecsapás,

Szereplők szerint:

egyén-egyén, egyén-csoport, csoport-csoport,

Kiváltó ok szerint:

Tény, érdek, kapcsolati, értékkonfliktus.

A konfliktusok kezelését tekintve az érintett személyek különböző konfliktuskezelési stratégiákat alkalmaznak, melyek alaptípusai a következők:

1. Szemet szemért!

2. Dobj vissza kenyérrel!

3. Kölcsönösség alapján.

    

Az egyén az önérvényesítés – önalávetés tengelyén a következő viselkedéseket tanúsíthatja:

1. győztes – vesztes (versengő)
2. alkalmazkodó (engedékeny)
3. elkerülő
4. kompromisszumkereső
5. problémamegoldó.

Az óvodai konfliktusok típusai: gyermek – gyermek; gyermek –felnőtt; felnőtt – felnőtt között zajló konfliktusok.

Amennyiben a konfliktusban gyermek/ek az érintett/ek, különös figyelemmel kell lennünk a konfliktusmegoldás módjára, a lehetséges következményekre! Tekintsünk úgy a konfliktusokra, mint fontos nevelési eszközökre!

Óvodás korú gyermekek esetében a játékok birtoklásával kapcsolatosak többnyire a konfliktusok. Szelíd vita esetén nem feltétlen kell beavatkoznia az óvodapedagógusnak, de ne hagyjuk a vitát eldurvulni! Érintsük meg a gyermekeket, ültessük magunk mellé, egyesével próbáljuk elmondatni a gondjukat, beszélgessünk a problémáikról, érzéseikről, lehetséges megoldási módokról! Ügyeljünk, hogy igazi megoldások kialakulását segítsünk elő, győztesen kerüljenek ki a gyermekek a konfliktusaikból!

Az óvodai konfliktusok elemzéséhez javasoljuk Puky Istvánné (2003): Konfliktusok az óvodában. Comenius Kiadó Kft. c. könyvében szereplő esetleírások tanulmányozását!