9.2 Élménypedagógia

A reformpedagógia egyik iránya, amely az oktatás módszerében az addig követett, formális fokozatok helyett az élményen alapuló tanítást hangsúlyozza.

 Az outdoor (kültéri) pedagógia mellett egyre nagyobb teret kap az indoor (beltéri) pedagógia. Itt elsősorban a rajz, a festészet, a zene, a filmek, fényképek segítségével törekednek az általuk keltett élmények pedagógiai kiaknázására.

Az élménypedagógia a közvetlen tapasztalásokon és a gyerek aktív cselekvésén keresztül tanít. Elsősorban a személyes készségek fejlesztését tűzi ki célul, fejleszti az önismeretet, önértékelést, az egyéni felelősségvállalást és a szociális kompetenciákat. A tevékenységközpontú tapasztalati tanulás, nemcsak élményszerű, de célszerű is. Az ismeretek átadására, rendszerezésére, elmélyítésére egyaránt alkalmas, vagyis mindazt tudja, amit a hagyományos, ismeretszerző oktatástól elvárunk. A passzív befogadást felváltja a megismerő tevékenység által történő tanulás, amely az aktivitáson és élményszerűségen keresztül megteremti a tanuláshoz szükséges motivációs bázist is.                                                                                     

Az élménypedagógia jellemzői:

• Problémamegoldás – Kihívás – Magas szintű együttműködés
• Érzelmek -  Kreativitás – Divergensgondolkodás 
• Játékosság – Reflexió – Önértékelés – Bizalom
• Csoport -  Közösségi élmény – Tapasztalati tanulás
• Multiszenzorialitás – Játékosság és öröm

Az élménypedagógia módszerei:

• az „agy, szív és kéz” összekötése
• a tanulás mindig a konkrét, gyakorlati tapasztaláson alapul, ami lehetőleg túlmutat a hétköznapi helyzeteken
• Kaland és Élmény
• d.) a mozgás és testi aktivitás központi jelentőségű, azonban a művészi,  kulturális és technikai területeket is alapvetően mozgósítja
• Az aktivitások túlnyomóan természet közeliek

• mint problémamegoldás

Az élménypedagógiai gyakorlat:

• A (Ask) / Kérdezz!/ Mi a probléma ?
• B (Brainstorm.)/Ötletelj!/ Milyen lehetséges megoldások jöhetnek szóba?
• C (Choose)/ Válassz!/ Válassz ki egyet a lehetséges megoldások közül!
• D (Do)/ Cselekedj! Próbáld ki a kiválasztott megoldást!
• E (Evaluate)/ Értékelj! Sikerült, működött a megoldás, ha nem menj vissza  az A pontra...

Az élménypedagógiai foglalkozáson a szabályok csupán keretet képeznek. A lehetőségek közül miden gyermeknek a „saját megoldást” kell megtalálnia.

Az élménypedagógia a saját tapasztalatokat és a megélt élményeket feldolgozva válik tanulási helyzetté. 

Az élménypedagógia nem szerepjáték, a gyerekek mindig saját szerepükben vannak. Cél a tanulási élmény megszerzése.

Az óvodában hangsúlyozottan fontosak az élményeken alapuló foglalkozások. A gondolkodás, a képzelet világa csodálatos helyekre és szerepekbe viszi el a kisgyermeket. Az élményvilág kialakulása –amelyet az óvoda megalapoz- a későbbiekben a kreatív, alkotó személyiég kifejlődésének alapja.