9.3 Konstruktív pedagógia

A konstruktív pedagógia jellegzetességeit sokféle módon határozták meg a szakirodalomban:

• helyzetfüggő gondolkodás (situated cognition),
• az ismeretek "lehorgonyzása" (anchored instruction),
• probléma alapú tanulás (problembased learning),
• alkotó tanulás (generative learning),
• konstrukcionizmus (constructionism),
• kutató tanulás (exploratory learning).

Mindegyik elnevezés arra utal, ahogyan az elképzelések gyakorlati formát öntenek a valóság jelenségeinek megismerése során

A konstruktív pedagógia alkalmazásának kritériumai

• A gyermekek előzetes tudását és magatartásformáit figyelembe kell venni a tudásépítés során.
• A tanulás és játék egymást segíti
• A gyermekek központi szerepet játszanak a tanulási folyamat kialakításában és ellenőrzésében.
• Élet közeli helyzetek kialakítása, amelyben a tanulás meghatározó lehet.
• Valósághű megközelítések, valódi feladatok és problémák megoldása.
• Az adott tartalom sokféle elképzelés és szempont szerinti feldolgozása.
• A sok szempontú feldolgozással bővül a tudás, megvalósul a készségek és a képességek fejlesztése.
• A tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni, nem a reprodukálást.
• A problémamegoldás hangsúlyozott.
• Az értékelésnek a tanulási folyamathoz kell kapcsolódnia és a gyermek önellenőrzésével kell folynia.
• A pedagógusok vezetőként, megfigyelőként, tutorként működnek.

        Hagyományos nevelési környezet

• A foglalkozási anyag a részektől az egész irányában épül fel, az alapvető jártasságok kialakítására helyezve a hangsúlyt.
• A pedagógusok viselkedése didaktikus, ilyen módon közvetítve az információkat.
• A pedagógusok korrekt (zártvégű) kérdésekkel ellenőrzik a gyerekek tanulási tevékenységét.
• A teljesítmények értékelése a tanulási folyamattól elválasztva történik
• A gyermekek főként önállóan dolgoznak

        Konstruktív környezet

• A foglalkozási anyag az egésztől a részek irányába épül, a fontos fogalmakra helyezve a hangsúlyt.
• A gyermeki kérdéseket tekinti nagyon fontos értékeknek
• A környezet felfedezése döntően az elsődleges adatforrásokra és a manipulatív eszközökre támaszkodik.
• A pedagógusok szerepe a párbeszédre való törekvéssel jellemezhető.
• A pedagógusok a gyermekek nézőpontjait, a gondolkodás módját próbálják felderíteni, kiismerni.
  

Az óvodai nevelés célja, hogy kibontakoztassa a gyermek személyiségét, segítse a harmonikus személyiségfejlesztést. Ennek egyik formája a konstruktív pedagógia.

A konstruktív pedagógia megjelenése az óvodai nevelésben az alábbiak teljesülése mellett lehetséges:

a nevelői irányítás indirekt jellegű,

a fejlődés lehetőségeinek biztosítása,

az egyes gyermekek igényei szerinti személyi és tárgyi feltételek megteremtése,

és a tevékenységekben való részvétel során a választás lehetőségének biztosítása.

Az óvodai nevelésben ez úgy jelenhet meg, hogy:

• a mindennapi életéből adódjanak a problémahelyzetek, mert azok érdeklik, azok veszik őket körül, azok megoldására késztetést éreznek,
• a döntés, a próbálkozás, az önállóság lehetősége, a sikerélményhez való jutás, a kudarc, a tévedés is legyen átélhető számára, mert ezek erősítik a jellemet, és ezek inspirálják a gyermeket önmaga megvalósítása felé,
• elmélyedhessen, próbára tehesse kitartását,

abban vehessen részt, s ez által fejlődhessen, ami számára a leginkább vonzó.

Az óvodás gyermek tanulásának sajátosságai között a legjellemzőbbek:

• A cselekvő aktivitás
• A helyzetek, tevékenységek, problémahelyzetek megoldása során az átélés lehetősége fontos az óvodás gyermek számára, akkor pl.: a valós élet problémáinak valós megoldására helyezzük a hangsúlyt.
• Sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás
• A saját környezetéből szerzett problémák és azoknak a megoldása során a tapasztalási lehetőségek vonzóságát jó, ha biztosítjuk, akkor pl.: a csoportszoba átrendezése, karácsonyi dekorálása kielégítheti ezt a fajta igényét a gyermekeknek.
• „az akkor és ott” tanulás lehetőségének biztosítása, mint a gyermek lényeges életkori sajátossága a tanulás vonatkozásában (a gyermek belső késztetése és a külső inger ott, abban a helyzetben egymásra találnak), - akkor az élethelyzetekben adódó tapasztalásra akkor kell lehetőségeket biztosítani, amikor azok felmerülnek.