Skip navigation

9.3 Konstruktív pedagógia

A konstruktív pedagógia jellegzetességeit sokféle módon határozták meg a szakirodalomban:

  • helyzetfüggő gondolkodás (situated cognition),
  • az ismeretek "lehorgonyzása" (anchored instruction),
  • probléma alapú tanulás (problembased learning),
  • alkotó tanulás (generative learning),
  • konstrukcionizmus (constructionism),
  • kutató tanulás (exploratory learning).

Mindegyik elnevezés arra utal, ahogyan az elképzelések gyakorlati formát öntenek a valóság jelenségeinek megismerése során

A konstruktív pedagógia alkalmazásának kritériumai

  • A gyermekek előzetes tudását és magatartásformáit figyelembe kell venni a tudásépítés során.
  • A tanulás és játék egymást segíti
  • A gyermekek központi szerepet játszanak a tanulási folyamat kialakításában és ellenőrzésében.
  • Élet közeli helyzetek kialakítása, amelyben a tanulás meghatározó lehet.
  • Valósághű megközelítések, valódi feladatok és problémák megoldása.
  • Az adott tartalom sokféle elképzelés és szempont szerinti feldolgozása.
  • A sok szempontú feldolgozással bővül a tudás, megvalósul a készségek és a képességek fejlesztése.
  • A tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni, nem a reprodukálást.
  • A problémamegoldás hangsúlyozott.
  • Az értékelésnek a tanulási folyamathoz kell kapcsolódnia és a gyermek önellenőrzésével kell folynia.
  • A pedagógusok vezetőként, megfigyelőként, tutorként működnek.

        Hagyományos nevelési környezet

  • A foglalkozási anyag a részektől az egész irányában épül fel, az alapvető jártasságok kialakítására helyezve a hangsúlyt.
  • A pedagógusok viselkedése didaktikus, ilyen módon közvetítve az információkat.
  • A pedagógusok korrekt (zártvégű) kérdésekkel ellenőrzik a gyerekek tanulási tevékenységét.
  • A teljesítmények értékelése a tanulási folyamattól elválasztva történik
  • A gyermekek főként önállóan dolgoznak

        Konstruktív környezet

  • A foglalkozási anyag az egésztől a részek irányába épül, a fontos fogalmakra helyezve a hangsúlyt.
  • A gyermeki kérdéseket tekinti nagyon fontos értékeknek
  • A környezet felfedezése döntően az elsődleges adatforrásokra és a manipulatív eszközökre támaszkodik.
  • A pedagógusok szerepe a párbeszédre való törekvéssel jellemezhető.
  • A pedagógusok a gyermekek nézőpontjait, a gondolkodás módját próbálják felderíteni, kiismerni.

Képgaléria

Az óvodai nevelés célja, hogy kibontakoztassa a gyermek személyiségét, segítse a harmonikus személyiségfejlesztést. Ennek egyik formája a konstruktív pedagógia.

A konstruktív pedagógia megjelenése az óvodai nevelésben az alábbiak teljesülése mellett lehetséges:

a nevelői irányítás indirekt jellegű,

a fejlődés lehetőségeinek biztosítása,

az egyes gyermekek igényei szerinti személyi és tárgyi feltételek megteremtése,

és a tevékenységekben való részvétel során a választás lehetőségének biztosítása.

Az óvodai nevelésben ez úgy jelenhet meg, hogy:

  • a mindennapi életéből adódjanak a problémahelyzetek, mert azok érdeklik, azok veszik őket körül, azok megoldására késztetést éreznek,
  • döntés, a próbálkozás, az önállóság lehetősége, a sikerélményhez való jutás, a kudarc, a tévedés is legyen átélhető számára, mert ezek erősítik a jellemet, és ezek inspirálják a gyermeket önmaga megvalósítása felé,
  • elmélyedhessen, próbára tehesse kitartását,

abban vehessen részt, s ez által fejlődhessen, ami számára a leginkább vonzó.

Az óvodás gyermek tanulásának sajátosságai között a legjellemzőbbek:

  • cselekvő aktivitás
  • A helyzetek, tevékenységek, problémahelyzetek megoldása során az átélés lehetősége fontos az óvodás gyermek számára, akkor pl.: a valós élet problémáinak valós megoldására helyezzük a hangsúlyt.
  • Sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás
  • saját környezetéből szerzett problémák és azoknak a megoldása során a tapasztalási lehetőségek vonzóságát jó, ha biztosítjuk, akkor pl.: a csoportszoba átrendezése, karácsonyi dekorálása kielégítheti ezt a fajta igényét a gyermekeknek.
  • „az akkor és ott” tanulás lehetőségének biztosítása, mint a gyermek lényeges életkori sajátossága a tanulás vonatkozásában (a gyermek belső késztetése és a külső inger ott, abban a helyzetben egymásra találnak), - akkor az élethelyzetekben adódó tapasztalásra akkor kell lehetőségeket biztosítani, amikor azok felmerülnek.

Internetes olvasnivaló