7.1. A Budapesti Binet intelligenciateszt

Az első intelligenciateszt Alfred Binet nevéhez köthető, aki 1905-ben alakította ki tesztsorozatát a francia kormány kérésére Teophile Simonnal. A teszt első változatában a feladatok nehézségi sorrendben követték egymást, majd egy későbbi verzióban pedig 5-5 feladatot rendeltek az egyes életkorokhoz, a teszt elterjedésével párhuzamosan szükség volt az egyes kulturális körülményekhez igazítani a különböző országokban, nyelvterületen. A Binet teszt magyar változatának kialakítása Éltes Mátyás nevéhez köthető, majd Lénárt Edit és Baranyai Erzsébet végezték a teszt ismételt adaptálását, Budapesti Binet-teszt néven (Lénárt és Baranyai, 1995, Lányiné, 2012). 

A Budapesti Binet-teszt 3-14 éves korú gyermekek esetén méri az általános intelligenciát. A teszt próbái alapján intelligenciakort számolhatunk, az intelligenciakor és az életkor hányadosának 100-zal szorzott értéke az IQ mértékét adja meg, a fejlődési előny vagy hátrány számolható. A teszt szerkesztése transzszekcionális, keresztmetszeti, azaz a gyermek vizsgálata során a teljesítményéről több funkció alapján kapunk átfogó képet. A teszt jelentősen verbális túlsúlyú, a kezdeti próbái inkább cselekvésesek, a későbbiek inkább absztrakt gondolkodást kívánnak meg, illetve egyes pszichés funkciókhoz nem azonos számú próbákat rendelt az eredeti verzióban Binet (Bass és mtsai, 1994). A Budapesti Binet-tesztet kétszemélyes helyzetben pszichológus veszi fel. A tesztet a vizsgált gyermek életkoránál egy évvel alacsonyabb próbaszinten kezdjük, majd ezután egészen addig haladunk életkorban lefelé, amíg minden próbát helyesen megold, illetve addig haladunk felfelé, amíg adott életkorhoz tartozó egyetlen próbát sem old meg helyesen. A Budapesti Binet-tesztben az intelligenciakor kiszámításához 3 és 10 éves kor között minden életkorhoz 6 próbát rendeltek, minden próba értéke 2 hónap az intelligenciakor kiszámításában, majd 11-12 és 13-14 éves korban már 8 próba tartozik ezekhez az életkorokhoz, minden próba értéke 3 hónap. Ezeknek az összegét adjuk hozzá az alapul vett értelmi korhoz, azaz ahhoz az életkorhoz, ahol minden próbát helyesen megoldott a vizsgálati személy, így megkapjuk az intelligenciakort, mely alapján az IQ számolható (Lénárt és Baranyai, 1995). A Budapesti Binet-teszt óvodáskorú gyermekek esetében a Snijders-Oomen intelligenciavizsgálat IQ értékével (r=0,67), illetve a Goodenough-féle rajzkvócienssel (r=0,53) összefüggést mutat. A teszt alkalmazásakor szükséges figyelembe venni a teszt enyhe felülmérését, illetve azt, hogy hátrányos helyzetű, más nyelvi kultúrához tartozó, illetve nyelvi vagy beszédbeli akadályozottság esetén a teszt verbális túlsúlya miatt inkább a nonverbális eljárások alkalmazása indokolt (Bass és mtsai, 1994).