Skip navigation

9.2. Régen és ma

A magyar hivatalos didaktikai gondolkodásban hosszú ideig bagatellizálták a tanulók és az iskolák közti különbséget. A magyar oktatáspolitika szerint az egyéni és társadalmi különbségeket központilag kitűzött, minden tanulóra egységesen érvényes nevelési célokkal és tananyaggal kell kiegyenlíteni (Báthory, 1992).  A „minden tanulóra egységesen érvényes tananyag” teljesítése az értelmi fogyatékos gyermekekre nem volt érvényes. Báthory Zoltán egy tanulmányában ezt olvashatjuk: ”Az ép, képezhető gyerekek intelligenciatartománya 70 pontnál kezdődik (ez a debilitás határa), és a végtelenségig tart, de az esetek 95%-a a 80-120 pontszámok közti intervallumba esik” (Báthory, 1992:85). Furcsa ezt olvasni tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) tanítványainkról, akiknek mára már több mint fele többségi iskolában integráltan végzi tanulmányait. (Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek akkoriban sem tartoztak a képezhetetlenek kategóriájába, sőt az 1993-as köznevelési törvény eltörölte a képezhetetlenség fogalmát, sőt a súlyosan halmozottan sérült gyermekek képzési kötelezetté váltak, ma már ők is tankötelesek.)

 A 21. század küszöbén az iskolákban a kompetenciaalapú tanítás bevezetése a tanulói különbségek kezelésére is ráirányította a figyelmet. Az új oktatási formák és tanulásszervezési módok megjelenésének fontossága és az oktatásba történő bevezetése a frontális munkaforma túlsúlyát ellensúlyozva, ma már nem kérdéses és a pedagógusok számára is egyértelmű (Hanák, 2011). Az oktatási esélyegyenlőség megvalósításának egyik eszköze a differenciálás.

Valamennyi sajátos nevelési igényű tanuló egyedi képességprofillal, egyéni szükségletekkel, érdeklődéssel és tanulási preferenciákkal rendelkezik. A tanulmányi követelményeket sokan közülük csak differenciált oktatással, támogató tanítási stratégiák segítségével képesek teljesíteni (általános iskolában integrált nevelésben részt vevő gyermekek). Másoknak speciális nevelési szükségletük miatt a tanulási környezet jelentősebb, komplexebb megváltoztatására van szükségük, hogy tanulmányi munkájuk eredményes legyen (eltérő tantervű általános iskolákban tanulók).