4.2. A tanulásban akadályozott személyekkel (kiemelten az enyhe fokú intellektuális képességzavart mutató gyermekekkel, tanulókkal) kapcsolatos diagnosztikus feladatok és lehetőségek

Hazánkban a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása (így az enyhe fokú intellektuális képességzavar megállapítása is) a megyei szakértői bizottság komplex vizsgálatának (pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi) eredményei alapján történik (15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet). A hatályos jogszabályok, rendeletek között mindig található olyan, mely az aktuális vizsgálati rendszert, feladatokat, kompetenciákat tartalmazza.

A jelenleg hatályos 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről ír

• a szakértői vizsgálat típusairól,
• a szakértői vizsgálat előkészítéséről,
• a szakértői vizsgálat menetéről,
• a szakértői vélemény elkészítéséről,
• a felülvizsgálati eljárásról.

A szakértői vizsgálatnak két típusát különíthetjük el:

- aktuális állapot feltárása – ezen belül beszélhetünk:

• • alapvizsgálatról: komplex (gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) vizsgálatról,
  • kiegészítő vizsgálatról: a megfelelően megalapozott diagnózis meghozatalához szükséges plusz vizsgálat, melyet nem a bizottság keretein belül végeznek el (gyermek, tanuló terhelhetősége miatt, szükséges eszköz, szakember, kompetencia hiánya miatt);

- felülvizsgálat (fejlődés nyomon követése, korábbi diagnózis megalapozottságának, nevelési-oktatási forma megfelelőségének, fejlesztés eredményességének ellenőrzése) (15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet).

A vizsgálatokat életciklusok szempontjából is csoportosíthatjuk, melynek lehetőségeit az alábbi táblázat mutatja:

A vizsgálatok elrendezése életciklusok szempontjából (ábra forrása: Magyar Közlöny, 2013. évi 32. szám: 2699-2700)

A szakértői vizsgálat előkészítése a vizsgálatvezető, a vizsgálatot végző szakemberek, valamint a vizsgálat helyének és idejének meghatározását, kijelölését jelenti. A megjelenéshez szükséges (helyszín, időpont) információkat a szakértői bizottság megküldi a szülőnek, valamint szükség esetén az illetékes járási hivatalnak (a szülőt közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés által kötelezték a vizsgálaton való részvételre) és az Oktatási Hivatalnak (halmozottan hátrányos helyzetű vagy átmeneti nevelésbe vett gyermek, tanuló esetén szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő kirendelése kapcsán). Az első vizsgálati időponton való megjelenés elmulasztása után a szülő részére a bizottság kijelöl egy második időpontot. Amennyiben ezen az időponton sem jelenik meg gyermekével, a szakértői bizottság vezetője a járási hivatalnál (gyermek, tanuló lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes) közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi (15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet).

A szakértői vizsgálat elvégzését a vizsgálatvezető koordinálja, irányítja. A szakmai csoport (gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus, orvos) együtt, meghatározott szakmai, értékelési követelmények alapján dolgozik. A vizsgálatról dokumentációt készítenek, a vizsgálat tapasztalatait elemzik, megbeszélik, majd a vizsgálat eredményeit vizsgálati véleményben rögzítik. A szülőt a vizsgálati véleményről, a szakemberek tapasztalatairól, a tanuló teljesítményéről a vizsgálatvezető tájékoztatja. A vizsgálati eredmények alapján a vizsgálatvezető szakértői véleményt készít, meghatározott időtartamon belül (a szülőnek a vizsgálat lezárását követő 21 napon belül kézbesíteni kell), melyet a bizottságvezető ellenőriz. A szakértői véleményben a szakértői bizottság javaslatot tesz a gyermek, tanuló ellátására vonatkozóan (módja, formája, helye, kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusai, szükséges szakemberek és azok feladatai). Az ellenőrzés és jóváhagyás után a szakértői véleményt elküldik először a szülőnek, majd, ha a szülő nem él a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek és a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak (ha a gyermek az adott évben betölti az 5. életévét, vagy már idősebb) (15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet).

A jelenleg hatályos 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet 3. mellékletének 6.1. pontjában olvashatunk az átfogó intellektuális képességzavarral kapcsolatos komplex diagnosztikus tevékenység feladatairól.

„6.1. Értelmi fogyatékosság (átfogó intellektuális képességzavar) megállapítása

Diagnosztikus kritériumok:

a) Az egyén aktuális globális intellektuális működésszintje standardizált eljárással mérve az adott populáció átlagától szignifikáns mértékben (-2 SD vagy több), negatív irányban eltér.

A pszichometriai kritérium komplex vizsgálati keretbe helyezve, a globális IQ-érték mellett profilanalízissel kiegészítve használható.

b) Az otthoni vagy közösségi adaptív magatartás jelentős sérülése.

A különböző funkcióterületek (önellátás, kommunikáció, önirányítás, közösségi források felhasználása stb.) szerepe és jelentősége életciklusonként, illetve értelmi fogyatékosság mértékének megfelelően változik.

c) A kognitív/intellektuális képességek megkésett fejlődésére utaló anamnesztikus/élettörténeti adatok és az otthoni környezetben/intézményes nevelés keretében aktuálisan fennálló elmaradások

d) A fenti jellemzők iskolai előmenetelre gyakorolt hatásai (általános tanulási problémák, nehézségek)

e) Kóroki tényezők tisztázása

Kétéves kor alatt nem javasolt az értelmi fogyatékosság, mint diagnosztikus címke használata; a korai években helyesebb megkésett fejlődésről/fejlődésbeli késésről beszélni.” (15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet 3. melléklet 6.1. pontja).

A vizsgálat tartalma (ábra forrása: Magyar Közlöny, 2013. évi 32. szám: 2705)

A fenti kritériumok és vizsgálati részterületek azonban nem csak az enyhe fokú intellektuális képességzavar megállapítása során érvényesek, hanem mint a 6.1-es pont címében is látható, az átfogó intellektuális képességzavar diagnosztizálására vonatkoznak, tehát általánosságban érvényes e protokoll az értelmi fogyatékosság megállapítása során.