4.6. Összegzés

A szocializáció magában foglalja a beszéd és egyéb kommunikációs formák megtanulását, illetve a társas érintkezés és együttműködés elveinek elsajátítását. A nyelvi szocializáció a szocializációs folyamatok része, a nyelv segítségével megvalósuló szocializációs folyamatok összessége. Az anyanyelv és használatának elsajátítását jelenti, a nyelvi kompetencia kialakulását eredményezi. Olyan interaktív folyamat, melyet egy bizonyos kultúra határoz meg. A nyelv a legjelentősebb kulturális univerzálék egyike.  Magában foglalja a nyelv használatának elsajátítását is, tágabb értelmezésben kiterjed a gyermeki beszédfejlődéssel kapcsolatos szülői viszony minden egyes összetevőjére. A nyelvi szocializáció elsődleges színtere a család, itt kezdődik el az a tanulási folyamat, melynek eredménye az úgynevezett alapnyelv.  Az anyanyelv megtanulásának forrásai a felnőttekkel való interakciók. A gyermekközpontú kommunikáció során a felnőtt figyelembe veszi a gyermek sajátosságait. Ezzel szemben a helyzetközpontú kommunikációban a gyermektől várják az alkalmazkodást. A nyelv használatára vonatkozó szabályok megértése és adekvát használata a kommunikatív kompetencia fejlődését eredményezi. A társadalmi-kulturális tudás és a nyelvi-nyelvhasználati ismeretek megtanulása egymással kapcsolatban álló, párhuzamosan zajló folyamatok révén történik. Az öröklött társas ösztön a korai nonverbális kommunikációban nyilvánul meg. A csecsemő igényli és kezdeményezi a felnőttel való kapcsolatot, preferálja az emberi arc mintázatát és az emberi hangot, különösen édesanyjáét. A biológiai szükségletektől független interakciós késztetés később kommunikációs késztetéssé alakul át. Ezen tényezők a gyermeket a nyelv elsajátítására késztetik. Csecsemőkhöz, kisgyermekekhez intézett felnőttnyelvi minták azt mutatják, hogy a nyelvi eszközök megválasztása figyelembe veszi a gyermek figyelmének érdeklődésének felkeltését, fenntartását, kommunikációra ösztönzését. A megértést segíti elő a gyakori ismétlés, melyben a felnőtt önmaga és a kisgyermek megnyilatkozásait is ismétli. Kibővítés során módosítja is a gyermektől hallottakat az ismétlésben, új elemmel bővíti, másokat kihagy, esetleg megváltoztatja a mondat típusát, egyfajta javított változatot kínálva. Nyelvi hátrány a beszéd, beszédmegértés, olvasás, írás és jelhasználat rendszerszerű zavara, melynek következtében az egyén nem lesz képes egyenrangú félként részt venni a kommunikációs helyzetekben, olyan lemaradások összessége, melyek a személyiségfejlődésben, társadalmi kapcsolatokban és a társadalmi érvényesülést biztosító kommunikációban jelentkeznek. Ennek hátterében állhatnak külső okok, mint társadalmi-kulturális, szocializációs, ideológiai és gazdasági tényezők.