2.6. Összegzés

Minden információ-továbbítás kommunikáció, ami független a jelektől és a kódtól. A kétszemélyes kommunikáció két biológiai személyt feltételez biológiailag meghatározott csatornákkal és kódlehetőségekkel együtt. A kódot az adott szociális és kulturszociális tér, illetve szabályok határozzák meg. A résztvevők a kommunikációt élményként élik meg, melynek során pszichológiai folyamatok mennek végbe.

A nyelv olyan eszközrendszer, melyet konvencionális jelek alkotnak és a valóság tükrözésére alkalmazható. Csak az emberre jellemző jelenség, az állatok nem rendelkeznek vele. A nyelvet és az embert nem lehet elválasztani egymástól. Olyan társadalmi jelenség, melyet nemzedékről nemzedékre örökítenek át.

A nyelv társadalmi és egyéni jelenség is egyben. Egyrészt társadalmi, mert a társadalom hozza létre. Másrészt viszont egyéni érvényű, ugyanis az egyén az, aki gondolatok, érzések közlése, akarat kifejezése során eszközként alkalmazza a nyelvet, annak összetevőit, a szókészletet és a nyelvtani rendszert.

A nyelv rendszer jellegű, melyet négy alrendszer alkot. Minden alrendszer egyedi elemekből áll és elkülönülten is funkcionál. Ezzel egy időben azonban közöttük szoros kapcsolat figyelhető meg, együtt egységes egészet hoznak létre. Az alrendszerek a hangok, a szavak, a szavak összekapcsolásának módszerei, valamint a nyelv közösségi használata.

A beszéd és a nyelv között szoros kapcsolat figyelhető meg, egymásra vannak utalva. A két fogalom nem szinonimái egymásnak, mégis elválaszthatatlanok egymástól. A nyelv ismerete a beszéd és beszédtevékenység kritériuma, annak előfeltétele. A beszéd a nyelv létezésének bizonyítéka, olyan tevékenység, melynek segítségével a kommunikációt és a közlést meg tudjuk valósítani

A beszéd az a tevékenység, melynek során az egyén a nyelvi jeleket alkalomszerűen, egyénileg használja. Ezekben a szubjektív beszédtevékenységekben érzékelhető a nyelv. Az ember a nyelvet készen „kapja”. A nyelv és a beszéd összefügg. A nyelv határozza meg a jeleket és a jelek használatát, s ezzel együtt a beszéd és a közlés eszköze. A nyelv és beszéd nem szembeállítható egymással.