Kelet-Európa sztyepzónája a korai középkorban a türk uralom végéig : kb. 600

Polgár Szabolcs: Kelet-Európa sztyepzónája a korai középkorban a türk uralom végéig : kb. 600. (2018) [Online educational package (e-learning lesson/topic)]

Preview

Text tananyag_02_sztyepp_j.pdf Download (2MB) | Preview

English title

Eastern European steppes in the early middle ages

Abstract

Először Kelet-Európa sztyepzónájának jellegzetes vonásait vettük sorra: 1. a szkítáktól kezdve (Kr. e. 8. sz.) egészen a Rusz létrejöttéig (10. sz.) KeletEurópában politikai-hatalmi szempontból a sztyep volt uralkodó helyzetben. A sztyep hatalmi centrumai, nomád törzsszövetségei a tőlük északra lévő erdőssztyep és erdővidék fölé is kiterjesztették uralmukat. 2. Ebben az időszakban KeletEurópában nem alakult ki nagy nomád birodalom, helyette egymás mellett léteztek kisebb-nagyobb hatalmi központok, amelyek időnként egymással is háborúztak. Az avar és a türk hódítás (illetve korábban a hun is) rövid életű volt. 3. Részben ebből következően a forrásokban sok népnévvel találkozunk, amelyek egy része nem sokáig maradt fenn. Ez azonban elsősorban a vezető nemzetségekre vonatkozik. 4. A terület időről-időre népvándorlások színterévé vált, amelyek általában hatalomváltások következményei voltak, de sokszor valahol távolabb történt a vándorlást elindító esemény. Leginkább a Volga és Mongólia között. 5. A sztyep mindenkori urai igyekeztek jó kapcsolatokat kialakítania a Római (Keletrómai, Bizánci) Birodalommal, ami általában javak (ajándékok) érkezésével is párosult. A továbbiakban a sztyep hatalmi viszonyairól esett szó. Időrendben: Kr. e. 8 - Kr. u. 4. sz.: szkíta, szarmata, alán korszak, kb. 370 – kb. 469: hunok, kb. 463 – kb. 557: ogur népek, szavírok, kb. 557 – 567: avarok, kb. 570 – kb. 600: türkök uralma.

Actions (login required)

View Item