5.2.2. A fogalmak tanítása
A legfőbb feladatunk, magának a fogalomalkotás technikájának az elsajátíttatása vagyis az önálló ismeretszerzés képességének a kialakítása, a tanulás tanulása. A konkrét fogalmak tanítását a fogalmak jelentésének kialakításával végezzük, demonstráljuk, megfigyeltetjük azokat a kritikus jegyeket, melyek az adott fogalmat jellemzik. Az általánosításnál a konkrét fogalmak tapasztalati anyagát egymásra, egymás mellé helyezve alakítjuk ki. Kérdés lehet, hány konkrét fogalmat kell egy általánosításhoz megtanítani? Hány konkrét madarat kell, ahhoz megtanítani, hogy a madarak jellemzőiről tanítsunk? Ez főleg a gyerekek fejlettségétől függ, a túl sok konkrét fogalom gazdaságtalanná teheti a tanítást. Ha a gyerekek három konkrét madár megismerése után képesek az általánosításra, akkor nem kell ötöt tanítani. Az elvont, absztrakt fogalmak tanításakor is a konkrét fogalmakból indulunk ki, de a fogalmak csoportosítása bonyolultabb, meglévő fogalmi struktúrákba építjük be, alá-, fölé- és mellérendeltséget keresünk, halmazba rendezünk. Törekszünk a fogalmak nyitottságára, amely feltételezi a tájékozottság mellett az alkotó kíváncsiságot és a kritikus problémamegoldó képességet.
A kisiskolás korban a konkrét fogalmak túlsúlya és az általános és az absztrakt fogalmak fokozatos megjelenése jellemző. Ezért nem támogatjuk a definíciók tanítását alsó tagozatban, hiszen a definíciók általánosítások és elvonatkoztatások.
- A fogalmak megjelenítése
Megjeleníthetjük rajzban, ekkor figyelni kell arra, hogy egy sematikus rajz már általánosítás, figyelni kell az egyértelműségre. Szavakkal történő kifejezéskor nehezítheti a fogalmi struktúrák tanulását a pontatlanság, a rokon értelmű szavak stb.
- Fogalmak és érzelmek
A fogalmak általában megtartják a kialakulásuk során kialakult érzelmi viszony emlékét. Vannak fogalmaink, melyek pozitív és vannak, melyek negatív érzelmeket hordoznak. Környezetünk különböző tényezői iránti érzelmi viszonyulásunk kialakulhat direkt módon, „fúj, engedd el, mert megcsíp, lepisil. megszúr”. Figyelnünk kell arra, negatív érzelmi viszonyulás nem csak direkt módon alakulhat ki, hanem indirekt módon is, amikor a gyerek rosszul érzi magát az órán (mert unatkozik, mert megszégyenült stb.), akkor is negatív érzelmei alakulnak az éppen akkor tanult fogalmak iránt. A kulcs itt is a pedagógus személyes mintája, érzelmi megnyilvánulásai, értékrendje, stílusa.