# Node.js

NodeJs egy olyan futtató környezet, ami lehetőséget nyújt JavaScriptben írt programook futtatására szervereken [10]. JavaScriptet leginkább a kliens oldalon szokták használni, a böngészőn keresztül. Ahhoz, hogy megértsük miképp futatthatunk JavaScript kódot szerveren, először nézzük meg, miképp valósul meg ugyanez a böngészőn keresztül. A böngésző applikáció fejlesztők számára olyan motorokat kell biztosítani (a Google Chrome esetén a v8 engine), amik a JavaScript kódot gépi nyelvként interpretálják és le is futtatják. Alapvetően a NodeJs is ugyanazt a v8 engine-t használja, némi módosítással. Most felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy miben jobb, mint a Ruby, PHP, asp.net, ... ? Nyilvánvalóan ez csak az adott szituációtól függ, ezért egyes esetekben hátrány lehet NodeJs-t használni. Annyi könnyebséget nyújt, ha már dolgoztunk frontend oldalon, nem kell egy teljesen új nyelvet megtanulni ahhoz, hogy a backend-et is implementáljuk. A másik előnye az, hogy a non-blocking természetéből adódóan alkalmas egyszerre több ezer bejövő 'egyszerű' kérés kezelésére. Ezzel szemben egyetlen számításigényes utasítássorozat végrehajtására nem tűnik éppen ideális választásnak. Rengeteg fontos modullal rendelkezik, ezek többek között: HTTP, HTTPS, UDP, Net, DNS, TLS/SSL, URL, Query String, File System, Path, Events, Process, Child Processes, Buffers, Streams, Crypto. A listából látszik, hogy a Node.js igen alacsony szintű hozzáférést tesz lehetővé a szerver különböző rendszereihez, viszont magasabb szintű rendszereket önmagában nem kínál. Ehhez külső modulokat használhatunk, amik JavaScript és C++ komponensekből állhatnak (ahogy a beépített modulok is). Egy példa keretén belül létrehozunk és futattunk egy egyszerű szervert NodeJs használatával. A későbbiekben még lesz szó a szerverekről. Első lépésként a https://nodejs.org weboldalról töltsük le a számunkra megfelelő verziót és telepítsük a számítógépünkre. Egy parancssort megnyitva a node -v parancsot lefuttatva lekérdezhetjük a NodeJs aktuálisan telepített verzióját. Egy tetszőleges útvonalon (projekt_neve mappa) futtassuk le a parancssoron az npm init parancsot és kövessük végig a projekt létrehozásának menetét:

A következő lépésként importáljuk be a http modult és adjuk értékül a http változónak. Hozzunk létre egy port nevű változót és állítsuk be neki a 3000 értéket. Hozzunk létre egy server nevű változót, hívjuk meg a http modul createServer() metódusát, melynek segítségével létrehozhatunk egy szervert. A szerver a bejövő "request" kérésre figyelje az on metódus meghívására. Erre reagáljon. Az argumentumba definiáljunk egy függvényt, request és response paraméterekkel. A request és response a bejövő kérésnek és a válasznak szánt objektumok. Egy ilyen válasz objektum többek között áll egy fej és egy törzs részből. A fej részében definiálhatjuk a válaszunk természetét (hibakód, formátum, stb...). A törzs szekcióban pedig a tényleges választ deklarálhatjuk. A response objektum fej részében ezen kívűl allítsuk be a karakterkódolást UTF-8-ra. Amennyiben készen állunk a válasz definiálásával, az end() metódust meghívva elküldhetjük azt. Legyen az üzenet jellege szöveges és maga az üzenet legyen az, hogy Válasz a szervertől. Visszatérve a parancssorhoz, futtassuk le a node server.js parancs segítségével a szerverünket. Nyissük meg egy böngészőt és írjuk a keresőbe azt, hogy http://localhost:3000 és várjunk az eredményre. Leállítani a ctrl + c billentyűkombinációval tehetjük meg. A példa itt próbálható ki.