Dozimetriai, diagnosztikai és terápiás módszerek a nukleáris medicinában

Az élő szervezet nem képes különbséget tenni az elemek radioaktív és nem radioaktív formái, izotópjai között, ezért a radioaktív izotópok biológiai folyamatok nyomjelzésére alkalmasak (Hevesy György 1943-ban ezért a „tracer”-elvért kapott Nobel-díjat). A nagy áthatolóképességű sugárzások (pl. gamma-fotonok) kevéssé nyelődnek el a szervezetben (biológiai hatásuk elhanyagolható), azonban nagy áthatolóképességük lehetővé teszi, hogy képalkotó berendezéssel kívülről feltérképezzük a betegbe jutatott, radioaktív elemmel jelölt molekulák eloszlását. A diagnosztikus nukleáris medicina körébe tartozó ilyen eljárások a gamma-kamerával végzett vizsgálatok, illetve a tomográfiás leképezések közül a SPECT (single photon emission computed tomography), a PET (positron emission tomography), valamint a hibrid képalkotó eljárások (SPECT/CT, PET/CT, PET/MRI).

Amennyiben a szervezet anyagcsere-folyamataiban részt vevő molekulákat nagy biológiai hatású (rövid távon, néhány mikro-, illetve milliméteren elnyelődő), részecskesugárzó (alfa- vagy béta-sugárzást kibocsátó) izotóppal jelöljük, terápiás hatást tudunk elérni. Ezzel foglalkozik a terápiás nukleáris medicina.