Nominális és reál GDP
GDP = (kenyér mennyisége x kenyér ára + autók mennyisége x autók ára). Ha így számítjuk a GDP-t, nem nehéz észrevenni, hogy azt nem csak a kenyér vagy az autók mennyiségének növekedése növeli, hanem az árak emelkedése is. Az árak emelkedése tükrözheti a teljesítmény növekedését (pl. javul a termékek minősége), de a pénz vásárlóerejének csökkenéséből (infláció) is származhat. Azt a GDP-t, amely az aktuális árakon veszi figyelembe a termékeket és a szolgáltatásokat, nominális GDP-nek hívjuk. Ennek alakulása nyilván nem feltétlenül mutatja a gazdaság jólétnövelő képességét, az árak változásának kiszűrésével jobb mérőszámot kaphatunk. A reál GDP változatlan árakon értékeli a megtermelt javakat. Ehhez választanunk kell egy ún. bázisévet, amelynek árait felhasználjuk a reálteljesítmény változásának értékelésére. Ha ez a bázisév például 2000, akkor a reál GDP 2012-ben:
reál GDP (2011) = kenyér mennyisége 2011-ben szorozva a kenyér 2000-es egységárával + autók mennyisége 2011-ben szorozva autók 2000-es egységárával.
reál GDP (2012) = kenyér mennyisége 2012-ben szorozva a kenyér 2000-es egységárával + autók mennyisége 2012-ben szorozva autók 2000-es egységárával.
Ha az árakat ezen a módon rögzítjük, akkor a reál GDP csak a mennyiségek változásával módosul. Mivel a jólét nemzetgazdasági szinten inkább a javak és szolgáltatások mennyiségétől függ, a reál GDP jobb mérőszáma a gazdasági jólétnek, mint a nominális GDP. A reál GDP és a nominális GDP hányadosát GDP-deflátornak hívjuk:
A reál GDP ennek megfelelően:
A GDP-deflátor a teljes belföldi termelés árindexe. A fogyasztói árindexszel (CPI) ellentétben tartalmazza a beruházási javak árváltozását, az importált áruk és szolgáltatások árváltozásait viszont nem. Két változó szorzatának százalékos változása megközelítőleg egyenlő a két változó százalékos változásának összegével. Ha a nominális GDP 100 az egyik évben, és 110 a következőben, miközben a GDP-deflátor 104, akkor a reál GDP növekedése:
vagyis 10% mínusz (megközelítőleg) 6%, azaz (megközelítőleg) 4%. A reál GDP a kibocsátás tényleges nagyságát méri a bázisév árain számítva. A GDP-deflátor egy jószágegység árváltozását mutatja, s így a nominális GDP a gazdaság kibocsátásának pénzértékét adja meg.