8.1 A portfólió, mint gyakorlati referencia

A szakterületi féléves gyakorlat során a hallgató portfóliót állít össze. A hallgatói portfólió a féléves gyakorlat egyik kimeneti követelménye, amely értékelő, önértékelő, elemző és bemutató célzattal készül. A reflexió fejlesztését, támogatását szolgáló írásos forma. A portfólió összetevői alátámasztják, hogy a hallgató alapos és átfogó felkészítést kapott a komplex gyógypedagógiai tevékenységek (pedagógiai diagnosztikai eljárások, önálló tanítás és fejlesztés, tanácsadás, habilitációs és rehabilitációs tevékenységek, terápia, pedagógiai kísérés, megelőzés, stb.) elvégzésére és mindezek szakszerű dokumentálására, valamint képes a saját gyakorlati tevékenységére szakavatottan reflektálni. A hallgatói portfólió Intézetünkben elsősorban értékelési célzatú dokumentumcsomag.

Ez a portfólió tehát nem azonos a pedagógusok előmeneteli rendszere és a pedagógus életpálya modell minősítési eljárásában készített portfólióval, amelyet szakképzett, már pályán lévő, gyakorló pedagógusok készítenek, és amelynek funkciója, hogy tartalma alapján végigkísérhető legyen a gyakorlatban dolgozó pedagógus kompetenciáinak fejlődése, szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei.

Az alapképzés kimenetekor készített portfólió jellemzője, hogy a hallgató önálló írásbeli munkája, amely igazi „próbatétel” a végzős hallgatók számára, és értékelő-bemutató céllal készül.

Olyan összeválogatott iratgyűjtemény, melyben minden dokumentumnak megvan a saját funkciója. Az alkotóelemek általános, jellemzői, hogy tükrözik a hallgatók szakmai fejlődését, motiváltságát, önértékelését, lehetővé teszik a hallgató gyakorlati teljesítményének értékelését. Gyakorlati felkészültségét a gyógypedagógiai tevékenységekre mások és az értékelő számára nyilvánvalóvá, követhetővé teszi. A portfólióban a hallgató reflektál az összefüggő gyakorlatára és önreflexiót gyakorol saját tevékenységeivel kapcsolatban.

Eszközkészítés
forrás: Kiss Márta gyógypedagógus-hallgató portfóliója

Intézményvezetők és végzett hallgatóink egybehangzó visszajelzése alapján elmondható, hogy az álláskeresés alkalmával a gyakorlati képzést záró portfólió a pályakezdő a gyógypedagógus gyakorlati felkészültségének hiteles referenciája. A szegedi gyógypedagógus-hallgatók gyakorlati felkészültségének pozitív mutatója, hogy nagy arányban már a féléves gyakorlatuk végén biztatást kapnak álláspályázat benyújtására a gyakorlatuk helyszínén, azaz végzett szakemberként visszavárják őket a nevelőtestületbe.

A reflexió tapasztalataink, ismereteink és cselekedeteink szisztematikus végiggondolását,

elemzését jelenti, jelen esetben a dokumentumban bemutatott pedagógiai tevékenység szisztematikus végiggondolását, elemzését.

A reflexió alapvetően három részre tagolódik:

1. Leírás: a pedagógiai helyzet ismertetése, ha ez már a dokumentumban megtörtént, csak utalás a dokumentum megfelelő pontjaira.

2. Elemzés/érvelés: annak indoklása, hogy miért tesszük azt, amit teszünk, és miért választjuk azt a megoldást adott helyzetben, amelyet választunk. (A cselekvés előtti reflexió.)

3. Önértékelés: mérlegelnünk kell, hogy milyen következményekkel jártak cselekedeteink az

érdekelt felekre, leginkább a tanulókra és önmagunkra nézve, és mit kellene esetleg változtatni a gyakorlatunkon. (A cselekvés utáni reflexió.)

Például:

1. Leírás: a pedagógiai helyzet leírása, pl. óraterv/foglalkozásterv, milyen csoportnak, milyen

anyagrészből, milyen célokkal.

2. Elemzés/érvelés: a dokumentum interpretálása, például az óratervhez/foglalkozástervhez

kapcsolódó döntések magyarázata, alátámasztása.

3. Önértékelés: az óra megtartása után a tervezés sikerességének, az óra eredményességének

értékelése, a tanulságok levonása.

(Forrás: http://www.budapestedu.hu/data/cms178396/utmutato_pedagogusok_minositesi_rendszerehez.pdf  61.o.)