1. fejezet: Bevezető
Célok
A fejlesztendő tananyag célkitűzése
Kimozdítani a gyermekfilozófiai oktató- és nevelőmunkát az eddigi, talán nem kellő hatású és hatékonyságú helyzetéből, új színteret, formát és módszert kínálva a gyermekfilozófia mélyebb megismertetésére és művelésére. Segítséget adni a gyermekfilozófiai tananyag eddigi bevált, mondhatni klasszikus anyagrészének, illetőleg az új, modern kísérletének sokirányú és differenciált feldolgozásához. Előmozdítani a gyermekfilozófia iránti nagyobb fokú fogékonyság és nyitottság készségét és képességét. A felelősségtudat és –érzet kialakítása a gyermeki személyiségformálás állapotáért, színvonalának emeléséért.
A fejlesztendő tananyag feladata
Megértetni a gyermekfilozófia fogalmát, sajátosságait. Kijelölni a gyermekfilozófia helyét a filozófián belül. Új értelmezését adni a nevelés lényegének mint a nevelésfilozófia központi kategóriájának. A gyermekfilozófia legáltalánosabb jegyeinek tudatosítása, különös tekintettel a gyermeki lét(ezés) általános, azaz a konkrét társadalmi tértől és időtől függetlenül is megnyilvánuló sajátosságaira. Az úgynevezett kérdezni tudás gyakorlása, a kérdezés technikájának elsajátítása. Bizonyos (első szempontú) alapok felkínálása a gyermeki lét filozófiai, pedagógiai, irodalmi, képzőművészeti és zenei megközelítésére.
Célcsoport
Mindenekelőtt a tanító, a gyógypedagógia, az óvodapedagógia és a szociálpedagógia szakos egyetemi hallgatóság, ezen túlmenően bármilyen szakos érdeklődő egyetemi diákság. Haszonnal olvashatják majd a tananyagot a már végzett diplomások, különösen a gyermekvédők, nevelési tanácsadók és mindazon felnőttek (szülők, óvónők, tanítók, tanácsadók, szociális gondozók, médiaszakértők), akik munkájuk során valamilyen módon érintik a gyermeki és ifjúi világot.
Fontos
A kurzus tartalma
Először általában a filozófiáról lesz szó, a filozófia legfontosabb sajátosságainak összefoglalása történik meg, jelezve a tananyag szerzőjének sajátos felfogását a filozófia fogalmáról és lényegéről. Utána a gyermekfilozófia meghatározása következik, egyáltalában a gyermekfilozófia helyének és jelentőségének a kijelölése. Majd a gyermeki lét filozófiai vonatkozásainak taglalására koncentrál (amelyet egyébiránt az egész tananyag legfontosabb részének tekint). Külön foglalkozik a nevelés mibenlétével: itt fontos különbséget kíván kifejteni a nevelés, az oktatás és a szocializáció fogalmak között. Nem hagyhatja ki az egyik magyar író (Füst Milán) vonatkozó gondolatának idézését és filozófiai-pedagógiai elemzését. Ez a rész teljesen új és eddig feltáratlan szempontot kínál fel, amely mindmáig elkerülte az irodalomtörténészek és esztéták, a filozófusok és a pedagógiakutatók figyelmét. Ezek után kerülnek feldolgozásokra olyan szépirodalmi, képzőművészeti, film- és zeneművészeti alkotások, amelyek általános tanulságokat fogalmaznak meg a gyermekfilozófia számára. A fenti taglalás egyúttal kijelöli a tananyag egyes fejezeteit is.
Módszer
A célnak és a feladatnak leginkább megfelelő módszer a szövegelemzés lesz, amelynek keretén belül előnyben részesül a „kérdezve kifejtés”-eljárásmód. Ezt szolgálja majd az egyes fejezetek végén található ellenőrző kérdések sora, illetőleg a tananyag végén a záró teszt is. A feldolgozás során bőven lesz lehetőség internetes megjelenítésre és különféle letöltésekre. A tananyag gazdag szakirodalom megadására is törekszik. Az egyes fejezetek végén néhány összefoglaló jellegű állítás szerepel, továbbá az ismeretek megtanulását segítő kérdések is olvashatók. (A fejezek végé szereplő kérdések számozása folyamatosan növekednek). Az egész tananyag végén összesített tesztsor található, melyben megismétlődik valamennyi kérdés, de azok végén már a megoldások is megtalálhatók.