Előszó
Általános bemutatás
A történetek nemcsak a szórakoztatás és a megismerés hasznos eszközei, hanem egyben magyarázó modellek és legitimációs eszközök is, amelyek részt vesznek értékrendek, társadalmi és kulturális gyakorlatok kialakításában, rögzítésében, meghatározó szerepet játszanak abban, hogy milyen cselekvési formák állnak a rendelkezésünkre, hogy milyen mintázatok jönnek létre a narratív identitás (képzelet, emlékezet, tapasztalat) megformálásában, valamint cselekvésmódokat legitimálnak.
Ez a tananyag két önmagában is hatalmas tudományterület, az elbeszéléselmélet (narratológia) és a kultúraelmélet (azon belül is a tömegkultúrával foglalkozó elméletek) közös metszetére fókuszál. Terjedelmi okokból kifolyólag nem célja tudománytörténeti áttekintést adni, arra sem törekszik, hogy olyan elméleti vázlatot nyújtson, amely rendszerszerűen bemutatja azokat az elméleti kereteket és meglátásokat, amelyek mentén a populáris kultúra elbeszélő formái vizsgálhatók. Ez nem is lehet egyetlen kurzusnak a feladata. Elsődleges célkitűzése, hogy fogalomtisztázásokon, példaelemzéseken és történeti összefüggések, folyamatok felvillantásán keresztül releváns szempontokat kínáljon fel a hallgatóknak tömegkulturális alkotások elemzéséhez, és hogy lehetővé tegye egy olyan tudományos és kritikai attitűd kialakítását, amely egyrészt segíti a további vizsgálódást, kutatást, másrészt fejleszti a hatékony, önálló tanulás kompetenciáit, különös tekintettel a kritikus gondolkodásra, problémaérzékenységre, továbbá a hallgatókat esztétikai-művészeti tudatosságra és kifejezőkészségre ösztönzi.
A tananyag felépítése és feldolgozása
A tananyag három részből épül fel. Az első (elméleti alapozó jellegű) részben a tömegkultúra legismertebb megközelítései kerülnek tárgyalásra, valamint a történetek funkciói és hatásmechanizmusai a tömegkultúrában. A második rész a népszerű irodalom meghatározó műfajait vizsgálja példaelemzéseken keresztül, a harmadik rész a tömegfilm és a televízió-sorozatokat vizsgálja, és példaelemzésekkel mélyíti el.
Az egyes leckék úgy épülnek fel, hogy az elméleti kijelentéseket, fogalomtisztázásokat példákon és példaelemzéseken keresztül mélyítik el. A fogalmakat, terminus értékű megfogalmazásokat félkövér kiemelések jelzik. A keretezett részekben szereplő kérdések, feladatok további olvasmányokra és alkotások megvizsgálására ösztönzik a hallgatót azzal a céllal, hogy alkalmazza és továbbgondolja a leírtakat. Az egyes részek utáni ellenőrző kérdéssorok az elsajátított ismeretek és készségek alaposságát mérik fel tesztkérdések vagy nyitott kérdések formájában, melyek a leckéken belül megfogalmazott feladatok teljesítését is ellenőrzik.
A tananyag helye az osztatlan tanári képzésben
A tananyag az osztatlan tanári képzés több szakján és több képzési szakaszában is felhasználható:
- a mozgókép-, média- és kommunikációtanári képzés kötelező kurzusaihoz:
A mozgóképelemzés alapjai, Narráció a filmben, Narratív filmelemzés, Műfaji elemzés, Látvány és narratíva a kortárs filmben.
- a magyartanári képzés kötelező kurzusaihoz:
Bevezetés az irodalomtudományba, Irodalom és populáris kultúra, Szórakoztató irodalom és vizuális kultúra.
Célok és kompetenciák
Jelen tananyag célja a narratív elemzés eszköztárát a kultúrakritika és -elemzés szolgálatába állítani, különös tekintettel a vizuális és verbális tömegmédiumok jelenségeinek az elemzésére. Terjedelmi korlátokból kifolyólag a tömegkultúra médiumokat és műfajokat átfogó tág spektrumából (a tömegsajtó, a televízió, a rádió, az internet műfajai és termékei közül) három területre koncentrál: a népszerű irodalom több műfajára, a tömegfilmre és a televízió-sorozatokra, melyek vizsgálatához narratív, műfaji és történeti feldolgozási szempontokat kínál. A hallgatók a narratív eszköztár elsajátításával nemcsak egy nomenklatúrát sajátítanak el, hanem ideális esetben a mindennapi életben is működő elemzési készséget, figyelembe véve a médiatudatosságra nevelés és a tanulás tanításának alapelvét, melyek a NAT előírásai szerint kiemelt nevelési célok. A NAT által megállapított műveltségi területeken a narratív elemzés a következő területekhez kapcsolódik, és minden képzési ciklusban (1-12. osztályig) valamilyen szinten jelen van:
- magyar nyelv és irodalom (epikai és drámai művek elemzése narratív fogalomrendszerben)
- történelem (pl. valós/fiktív megkülönböztetés, hitelesség, jelentések pluralitása, viselkedések mozgatórugói stb.)
- művészetek (dráma és színház formanyelve, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret – filmelbeszélés)
A tananyag az osztatlan tanárképzés hallgatóit segíti abban, hogy a NAT által megfogalmazott kulcskompetenciákat fejlesszenek: az anyanyelvi kommunikáció, a digitális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás kompetenciáit, különös tekintettel a kritikus gondolkodásra, problémaérzékenységre.
A tananyag a tanulócentrikus oktatás belátásait hasznosítva a következő ismeretek és készségek elsajátításában nyújt segítséget:
- a narratív fogalmak és szempontok elsajátítása;
- a tömegkultúra meghatározó elméleteinek és elemzésének az elsajátítása;
- olyan példaelemzéseken keresztül történő alkalmazás, amelyek az irodalmi és vizuális elbeszélések változatos stratégiáit demonstrálják, és elősegítik ezeknek a stratégiáknak a begyakorlását és kritikai vizsgálatát;
- feladatok egyéni kidolgozása megadott szempontokon keresztül;
- önellenőrzés a tesztfeladatok segítségével, melyek a visszacsatolást biztosítják.