Pubertás (14-18 éves életkor) jellemzői
A serdülés sokféle tényező befolyásolása alatt áll. A gazdasági és társadalmi viszonyokat figyelembe véve az állapítható meg. hogy magas életszínvonal mellett előbb ingerszegény környezetben és táplálék hiányában később következik be. Települési viszonyok szintén jelentős befolyással bírnak, a világvárosi, nagyvárosi és vidéki fiatalok serdülése az eltérő ingerek miatt különböző. Ezen kívül, éghajlati tényezők okozta különbségek is megfigyelhetők, a forró égövön előbb, a hideg éghajlati övekben később jelentkezik. Az egyén alkati sajátosságai is befolyásolják, a feminin, zömök típusoknál előbb kezdődik, és korábban fejeződik be A maszkulin típusnál, a hosszú végtagú egyéneknél később kezdődik, tovább tart. A nemek sajátosságai lényegesek, a leányok körülbelül egy évvel előbb érnek a serdülő korba, mint a fiúk, és korábban is felserdülnek.
Biológiai változások
A testi növekedés terén a 12 éves lányok és a 13 éves fiúk mutatnak fokozottabb mértékű magasságnövekedést (6. ábra). Ez azonban nem jár együtt a testméretek harmonikus, arányos megnövekedésével. Úgy írható le, hogy bekövetkezik a második intenzív megnyúlási fázis.
6. ábra: A testmagasság életkori változása és növekedésének sebessége. (Bodzsár Éva ábrája. Forrás: eduvital.net)
Jelentős hormonális változások figyelhetők meg, az endokrin rendszerben a hipofízis fokozott hatást gyakorol az ivarmirigyekre és a test növekedésére. Kifejlődnek az elsődleges nemi tulajdonságok, és megjelennek a másodlagos nemi jellegzetességek is. A mellkas térfogata nő. Az agyvelő súlya 14 éves korban körülbelül 1350 gr-ra növekedik.
A vegetatív idegrendszerben labilitás lép fel. Bekövetkezik a serdülőkori mozgás-inkoordináció. A hallás átmenetileg tompul. A túlérzékenység és figyelem-dekoncentráció ebben az életkorban időszakonként természetes jelenségnek tekinthető. Az érdeklődés beszűkül, a feladattudat gyengül, az emlékezet működése és teljesítménye egyenetlenné válik. A serdülő az érzelmek uralma alá kerül.
Szociális kapcsolataiban a kezdeti magány oldódik, kialakulnak a kisebb csoportok és szerveződnek a páros kapcsolatok. Fokozottan jelentkezik a másik nem iránti érdeklődés. A serülőkor az intenzív pszichoszexuális fejlődése időszaka. A szülők, tanárok tisztelete visszaesik. A viszonyok átrendeződése jellemző a serdülő és szülő, a serdülő és pedagógus között új viszonyok létesülnek, most már „nem gyermeki" alapon.
Kialakulnak a fontosabb serdülőkori típusok. Racionális típusú az, aki a serdülési helyzetet érti és a környezetének nem okoz gondot. Az emocionális típusúra a szentimentalizmus, a hangulatok hullámzása jellemző. Rapszodikusan életvidám, vagy levert, ábrándozó típusú. Voluntarista típusúnak nevezzük azt, aki meggondolatlan cselekvésekre hajlamos, inkább előbb cselekvő, és később gondolkodó, viharosan önállósodó, makacs, akarnok típus.
Pszichés változások terén jellemző az önmegfigyelés, önkontroll és önnevelés, önalakítás jelentkezése. A leányok érdeklődése szélesebb körű, gyakorlatias, társas, de erősen személyes jellegű. A fiúk érdeklődése bizonyos értelemben szűkebb, de több benne a természettudományos, műszaki, technikai elem.
A serdülőkor zárása leányoknál a 15-17 éves, fiúknál pedig a 16-18 éves időszakra tehető. A serdülő testi növekedése a nemi érés után is folytatódik. A leányoknál körülbelül 17 éves korig, míg a fiúknál lassabb ütemben körülbelül 18 éves korig. A fizikai teljesítőképesség 20-30 év között éri el tetőpontját.
Bővebben: http://eduvital.net/files/biol-hatteranyag/Bodzsar_A%20gyermek%20testi%20fejlodese.pdf