Skip navigation

A szervezeti iránti elkötelezettség fogalma

Az elmúlt években az elkötelezettséget nagyon sokféle, eltérő módon defininálták (pl. Meyer&Allen, 1991; Meyer, J.P., Stanley, D.J., Herscovitch, L., Topolnytsky, L., 2002, Gellatly, I.R., Meyer, J. P., Luchak, A.A., 2006, Mowday és tsai, 1979). Annak ellenére, hogy nőtt a figyelem az elkötelezettség vizsgálata felé, még mindig sokszor nem egyértelmű, néha ellentmondó álláspontok fogalmazódnak meg. E különböző megközelítés módok eltérő tényezőket feltételeznek az elkötelezettség hátterében, és eltérő véleményt hangoztatnak az elkötelezettség és a munkahelyi viselkedés összefüggéseire is.

March és Simon (1958) szerint az elkötelezettség legfontosabb mutatói a szervezeti tevékenységben való aktív részvétel és a jó teljesítmény (ld. János, 2005). Ők az elkötelezettség két komponensét emelték ki: a folytonossági (az egyén igénye a szervezeti tagság fenntartására) és az érték alapú elkötelezettség, mely a szervezet által vallott értékekkel való azonosulás alapoz meg, melynek eredménye az, hogy az egyén szívesen vállal erőfeszítést a szervezet javára.

Más szerzők az elkötelezettség egydimenziós értelmezése mellett érvelnek. Ezek közül Mowday, Steers&Porter (1979) definícióját kell kiemelni, mivel ez a legszélesebb körűen elfogadott megközelítés.

Szerintük a szervezeti elkötelezettség az egyén identifikációja a szervezettel, illetve a szervezeti életben való involváltsága. Ennek három összetevője van: 1. erős hit és azonosulás a szervezeti célokkal és értékekkel, 2. készség arra, hogy valaki erőfeszítéseket tegyen a szervezet érdekében, 3. erős vágy a szervezeti tagság fenntartására.

Ezeket a tényezőket más szerzők is hangsúlyozzák, legfeljebb az elnevezésben térnek el egymástól. Ezeket a kutatásokat a 2. táblázatban láthatják. A három fő dimenziót (érzelmen alapuló, költségszámításos, kényszeren alapuló) tartalmazza mindegyik, akár egy modellen belül (pl. Mowday és mtsai) akár külön-külön (pl. Meyer, Allen).

2. táblázat Az elkötelezettség összetevői az egyes szerzőknél Meyer, Herscovitch (2001) alapján

Becker (1960) Mowday és mtsai (1979) Angle, Perry (1981) O’Reilly, Chatman (1986) Penley, Gould (1988) Meyer, Allen (1991) Mayer, Schoorman (1992) Jaros és mtsai (1993) Meyer, Herscovitch (2001)
Side bet theory „globális elköteleződés” Érték Azonosulás Morális Érzelmi Érték Érzelmi Elköteleződési profil
Maradás Érdekeltség Kalkulatív Folytonossági Folytonossági
Interorizáció Normatív Folytonossági Morális
Elidegenítő