Kérdések
Feleletválasztós teszt
2. Mi a nyaláb öncsapdázásának lényege?
Öncsapdázási jelenség megy végbe, amikor a nyaláb teljesítménye nagyobb mint önfókuszálási küszöbje.
Öncsapdázási jelenség megy végbe, amikor a nyaláb diffrakció miatti szétszóródása nagyobb, mint az önfókuszálás a közegben.
Öncsapdázási jelenség megy végbe, amikor a nyaláb diffrakció miatti szétszóródása kisebb, mint az önfókuszálás a közegben.
Öncsapdázási jelenség megy végbe, amikor a nyaláb diffrakció miatti szétszóródását pont kiegyenlíti az önfókuszálás a közegben.
Feleletválasztós teszt
3. Hogyan hangolható egy optikai parametrikus oszcillátor frekvenciája?
Az OPO oszcillációs frekvenciája a benne lévő lineáris kristály elforgatásával (szög-fáziscsatolás) vagy hőmérsékletének változtatásával hangolható.
Az OPO oszcillációs frekvenciája a benne lévő nemlineáris kristály elforgatásával (szög-fáziscsatolás) vagy hőmérsékletének változtatásával hangolható.
Feleletválasztós teszt
4. Mi az önvisszahatási jelenségek definíciója?
Egy kölcsönhatás önvisszaható, amennyiben a terjedő fénynyaláb a közeg nemlineáris válasza következtében megváltoztatja a saját terjedési útját.
Egy kölcsönhatás önvisszaható, amennyiben a terjedő fénynyaláb a közeg nemlineáris válasza következtében nem változtatja meg a saját terjedési útját.
Feleletválasztós teszt
5. Mi a spontán fényszóródás lényege?
Spontán fényszóródás történik, amikor a bejövő fénynyaláb úgy szóródik a közegen, hogy nem változtatja meg annak optikai tulajdonságait.
Spontán fényszóródás történik, amikor a bejövő fénynyaláb úgy szóródik a közegen, hogy megváltoztatja annak optikai tulajdonságait.
Feleletválasztós teszt
6. Mit jelent a fény Bragg-szórása?
Bragg-szórás történik, amennyiben nagy intenzitású fény periodikus struktúrán szóródik.
Bragg-szórás történik, amennyiben a fény periodikus struktúrán szóródik és a kölcsönhatási hossz elég nagy ahhoz, hogy a fázisillesztési feltétel fontossá váljon.
Bragg-szórás történik, amennyiben a fény periodikus struktúrán szóródik és a kölcsönhatási hossz kicsi.
Bragg-szórás történik, amennyiben nagy intenzitású fény periodikus struktúrán szóródik és a kölcsönhatási hossz kicsi.
Feleletválasztós teszt
7. Mi a lineáris elektrooptikai effektus lényege?
Lineáris elektrooptikai jelenségről beszélünk, amikor statikus (vagy alacsonyfrekvenciás) elektromos tér hatására a közeg törésmutatója nem változik. Olyan anyagokban figyelhető meg, melyek nem centrálszimmetrikusak.
Lineáris elektrooptikai jelenségről beszélünk, amikor statikus (vagy alacsonyfrekvenciás) elektromos tér hatására a közeg törésmutatója megváltozik. Olyan anyagokban figyelhető meg, melyek nem centrálszimmetrikusak.
Lineáris elektrooptikai jelenségről beszélünk, amikor statikus (vagy alacsonyfrekvenciás) elektromos tér hatására a közeg sűrűsége megváltozik. Olyan anyagokban figyelhető meg, melyek nem centrálszimmetrikusak.
Feleletválasztós teszt
8. Mi a kvadratikus elektrooptikai effektus lényege?
A kvadratikus (vagy Kerr-) elektrooptikai effektus centrálszimmetrikus anyagokban (pl. folyadékok és üvegek) figyelhető meg. Ezekben a törésmutató-változás vezető rendje kvadratikusan függ a közegre kapcsolt statikus vagy alacsonyfrekvenciás elektromos térerősségtől.
A kvadratikus (vagy Kerr-) elektrooptikai effektus centrálszimmetrikus anyagokban (pl. folyadékok és üvegek) figyelhető meg. Ezekben a törésmutató-változás vezető rendje négyzetesen függ a közegre kapcsolt statikus vagy alacsonyfrekvenciás elektromos térerősségtől.
Feleletválasztós teszt
9. Mi a lassan változó amplitúdók közelítésének alapfeltevése?
Ebben a közelítésben feltesszük, hogy a nemlineáris közegben a hullámamplitúdó változása a hullámhossz (térbeli) skáláján és a hullámperiódusidő (időbeli) skáláján elhanyagolhatóan kicsi.
Ebben a közelítésben feltesszük, hogy a nemlineáris közegben a hullámamplitúdó változása a hullámhossz (térbeli) skáláján és a hullámperiódusidő (időbeli) skáláján jelentős.
Feleletválasztós teszt
10. Mit jelent a nyaláb közegben történő filamentációja?
A filamentációs folyamat során a nyaláb egyetlen komponensbe egyesül, melynek teljesítménye az önfókuszálás kritikus teljesítményének nagyságrendjébe esik. A folyamat hátterében a nyaláb térbeli komponensei és az erős, központi komponens közötti négyhullám-keverés áll.
A filamentációs folyamat során a nyaláb számos különálló komponensre bomlik, melyek teljesítménye külön-külön az önfókuszálás kritikus teljesítményének nagyságrendjébe esik. A folyamat hátterében a nyaláb térbeli komponensei és az erős, központi komponens közötti négyhullám-keverés áll.