A különböző orvosi szakterületek nem egyszerre váltak nyitottá a telemedicinás megvalósításokra. Az elmúlt évtizedekben a szakorvoshiány, a telekommunikációs rendszerek fejlődése, a földrajzi távolságok és a társadalmi igények hullámzó ereje gerjesztette az egyes szakterületek nyitását az IT világ felé.
A különböző orvosi szakterületek nem egyszerre váltak nyitottá a telemedicinás megvalósításokra. Az elmúlt évtizedekben a szakorvoshiány, a telekommunikációs rendszerek fejlődése, a földrajzi távolságok és a társadalmi igények hullámzó ereje gerjesztette az egyes szakterületek nyitását az IT világ felé.
A 90-es évek közepén világszerte megjelenő óriási radiológushiány a telekommunikációs megoldások irányába terelte a radiológiai diagnosztikát. A teleradiológia, mely a radiológiai felvételek (röntgen, CT, MR, UH) elektronikus úton történő továbbítása diagnosztikai vagy konzultációs céllal, mára már a képalkotó diagnosztika alapvető működési módjává vált. IT hátterét a digitális képalkotási eljárások, a szélessávú adatátviteli rendszerek, a nagy felbontású monitorok és az egységes orvosi képformátum, a DICOM-szabvány (Digital Imaging and Communication in Medicine) elterjedése teremtette meg. A különböző modalitásokból származó teleradiológiai képek rendezését, tárolását és továbbítását a PACS (Picture Archiving and Communication System) rendszerek biztosítják. A teleradiológia legnagyobb jelentősége azokon a területeken jelentkezik, ahol aránylag nagy a szakemberhiány, illetve a speciális szakértelem egyes egészségügyi központokba koncentrálódik (neuroradiológia, gyermekradiológia, mammográfia, stb.). Így távolságtól függetlenül a heti 7 napos, napi 24 órás rendelkezésre állás szélesebb felhasználói körben, kisebb személyzettel biztosítható.
A teleradiológia rendszerek működése
Gyakorlatitag már a telefonos kommunikáció elterjedését követően, több országban is bevezették a krízishelyzetben hívható ügyeleti rendszert, főként az öngyilkosságok számának csökkentése érdekében. Az igencsak változatos pszichiátriai betegségek gyakran követelik meg a beteg és orvosa személyes kapcsolatát, amely azonban sok esetben a nagy fizikai távolság miatt nem jöhet létre. Így a telepszichiátriai ellátó rendszer egyik nagy előnye, hogy megteremti az ellátás lehetőségét az egyébként nehezen elérhető, vagy éppen a valószínűtlen helyeken tartózkodó beteg és orvosa között. A telepszichiátriai megoldások a krízishelyzet kezelése mellett a terápia vezetésére is alkalmasak. Sok esetben a betegek szívesebben osztanak meg olyan intim részleteket is a számítógépes felületeken, amelyek fontos részét képezhetik betegségük természetének, de a hagyományos terápia során nem találtak lehetőséget annak közlésére. Ma már számítógépes kognitív tesztek sokasága segíti a memóriazavarok és egyéb kognitív diszfunkciók feltárását és a terápia telemedicinás vezetését.
Ma a telemedicina egyik legdinamikusabban fejlődő szakterülete a teledermatológia. A bőrön található elváltozások általában jól észrevehetők, könnyen hozzáférhetők és az okostelefonokban lévő nagy felbontású digitális kamerákkal komolyabb beavatkozás nélkül is dokumentálhatók akár a betegek által is. A legtöbb teledermatológiai rendszer a „tárol és továbbít” (store and forward) elv szerint működik. Ennek során a beteg érintett testrészéről nagy felbontású színes, digitális képet készít a beküldő szakember (gyakran a háziorvos), amelyet a kórtörténethez vagy a tünettanhoz kapcsolódó szöveges tartalommal egészít ki. A képeket lehetőleg természetes megvilágítás mellett kell elkészíteni, és a csatolt szöveges leírásnak tartalmaznia kell az elváltozás helyét, nagyságát és a felületének részletes jellemzését. A teledermatológia rendszerben eltárolt felvételeket azután a kezelésbe bevont bőrgyógyász szakemberek leletezik, gondoskodva a beteg szakszerű ellátásáról.
A FotoFinder teledermatológia rendszere
A teleoftalmológia a telemedicina szemészeti ellátási formáit foglalja magába. A sürgősségi ellátásban a sürgősségi osztályok és a mentők közvetlen kétirányú, real-time videokapcsolatot létesíthetnek a szemészeti osztályokkal (szinkron kommunikáció). Így lehetőség nyílik a gyors konzultációra és a diagnosztikus döntések meghozatalára. Hasonlóan nagy segítséget jelenthet a telemedicina bent fekvő betegek esetében a szemészeti konziliárusi feladatok ellátásában, a fontossági és az ellátási sorend meghatározásában. Bizonyos teleoftalmológia megoldások (pl. diagnosztika, konzultáció) ugyanakkor a „tárol és továbbít” (store and forward) elv szerint is működhetnek.
A telenefrológia leginkább azokban az országokban (pl. Ausztrália, Egyesült Államok) van elterjedőben, ahol a nagy földrajzi távolságok gyakran limitálják a közvetlen orvos-beteg kapcsolat létrejöttét. Az ellátás érinti a krónikus vesebetegségekkel élőket, az otthoni dialízisben részesülőket, vese transzplantáltakat, valamint a gyermekkori vesebetegségben szenvedőket. A telemedicina szolgáltatás ezen esetekben az élő, kétirányú videokonferenciák, konzultációk, ill. tanácsadások formájában valósul meg.
A telemedicina szolgáltatások a szülészetben is elsősorban a nagyobb földrajzi távolságok leküzdését szolgálják (pl. videokonzultációk formájában). De egyre nő azon eljárások a száma is, ahol a nagy, vagy az áltagosnál nagyobb kockázatú (pl. 1-es típusú cukorbeteg kismamák) terhességek telemedicinás követésére nyílik lehetőség. Itt egyrészt az anya élettani paramétereinek (testtömeg-változás, vérnyomás stb.) megfigyelése történik, másrészt lehetőség van a spontán méhösszehúzódások nyomon követésére, valamint a magzati szívműködés folyamatos megfigyelésére is (pl. a fenyegető koraszülés veszélye esetén).
A patológiai ellátó rendszerben megmutatkozó területi és szakértelembeli egyenetlenségek kezelésének egyik módja a telepatológiai megoldások minél szélesebb körű alkalmazása lehet. A megfelelően kialakított hálózat révén lehetővé válik a műtétek közben a beteg kezelését meghatározó, gyors, akár perceken belüli szakértői távkonzultáció. A store and forward elven működő rendszerekben pedig különösen a ritka vagy diagnosztikailag speciális szaktudást igénylő esetek kapcsán másodvélemény kérésére, távkonzultációra nyílik lehetőség. Szub-specialista szakértői csoportok hozhatók létre a virtuális térben ahol megfelelően nagyszámú esetet lehet tárolni. Ezek mellé szakértőket lehet rendelni, és ezáltal elérhető, hogy egy-egy patológus szakorvos mindössze egy-két szakterületen dolgozzon, de azokat maximálisan mély szaktudással, távolságtól függetlenül művelje.
A fejlett országokban máig a kardiovaszkuláris megbetegedések jelentik a vezető halálokot, ezért a kezdetektől megkülönböztetett figyelem irányul a telekardiológiai alkalmazások iránt. Az EKG készülékek árának és méretének jelentős csökkenése lehetővé tette ennek a diagnosztikus eszköznek az alapellátásban történő széleskörű alkalmazását is. A telekardiológia jelenleg eredményesen alkalmazott területei a miokardiális infarktus korai diagnózisa EKG-jelek továbbítása és szakértői elemzése révén, a szívbetegek folyamatos utánkövetéses vizsgálata és felügyelete, illetve a ritmuszavarok szűrése, nyomon követése és szívultrahang leletek továbbítása másod- vagy harmadvélemény kérése érdekében. A telekardiológiai megoldások segítik az egyre növekvő számú beültethető defibrillátor/pacemaker (ICD/PM) készülékekkel rendelkező betegek otthoni utánkövetését (home monitoring) is. A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) kezelésében, a hatékony terápia beállításában is jelentős segítséget nyújt a telemedicina. Számos tanulmány szerint a vérnyomás kontroll és a gyógyszerelés telemedicinás megoldásai kedvező irányba befolyásolják a betegség kimenetelét.
A fül-orr-gégészetben szintén egyre több a telemedicinás megoldás. Az egyik legelterjedtebb alkalmazási terület az alapellátás és a szakorvosi hálózat közötti telekonzultációs lehetőségek megteremtése. A biztonságos kép- és hangtovábbítást kihasználva, endoszkópos képek alapján történik a beteg státuszának megítélése és a további teendők meghatározása. Diagnosztikus céllal a leggyakrabban a mandulák és a külső hallójárat képe kerül továbbításra, emellett az orr és melléküregei állapotának megítélésében is jól alkalmazható az eljárás. Store and forward megoldásokat alkalmaznak eredményesen a középfül betegségek szűrése során is. A teleaudiológia megoldások is egyre szélesebb körben terjednek a halláskárosodások szűrésében.
A légzőrendszer krónikus és daganatos megbetegedéseit világszerte a vezető halálokok egyikeként tartják számon. A tüdőfunkció objektív meghatározásának egyik legelterjedtebb módszere a spirometria. A spirometriás mérések kivitelezése és értékelése nagy gyakorlatot és szakértelmet igényel. Ez számos esetben megoldatlan feladatok elé állítja az elsődleges (alap) ellátásban dolgozó egészségügyi szakembereket. A telespirometriás eszközök elterjedése és az ehhez szükséges hálózat kiépítése megteremtette az érdemi szakmai konzultáció lehetőségét. A rendelkezésre álló szakirodalom alapján a telekonzultáció ezen formája nagyon hasznos, nagyobb szakmai biztonságot nyújt az alapellátás részére és az indokolatlan esetek kiszűrésével egyidejűleg csökkenti a szakorvosok leterheltségét is.
A többi szakterület telemedicinás fejlődése magával hozza annak sürgősségi ellátásban való megjelenését is. A sürgősségi ellátásban, az éppen személyesen nem elérhető szakorvosok telemedicinás eszközökkel felkereshetők, és távkonzílium illetve távdiagnosztika formájában bevonhatók ellátásba. Így csökkenthetőek a költségek, hiszen egy-egy szakorvos telemedicinás eszközökkel akár több, egymástól távol lévő praxisban is része lehet az ellátásnak, vagyis kisebb személyzeti terhekkel biztosítható ugyanaz a színvonalú ellátás. A sürgősségi ellátásban jelenleg is könnyen elérhetőek a telepulmonológia (pl. asztmás roham kezelése), a teleradiológia (képalkotó eljárások), a teleneurológia (pl. akut stroke korai felismerése és megfelelő centrumba irányítás), a telekardiológia (akut miokardiális infarktus korai detektálása és szívcentrumba továbbítás), a teledermatológia, a teleoftalmológia vagy a fül-orr-gégészeti telemedicinás alkalmazások eredményei.
A sürgősségi ellátás Szív City applikációja