- A szövegfeldolgozás elmélete és gyakorlata alsó tagozaton
- Előszó
- A kurzus/tananyag célja, célcsoportja
- 1. fejezet: A szövegfeldolgozás célja, feladatkörei
- 2. fejezet: Kompetencia. Anyanyelvi kompetencia, anyanyelvi kommunikáció, szövegfeldolgozás a tantervekben. Ismeretek a szövegről.
- 2.1 Elmélet
- 2.1.1 Tudás és kompetencia
- 2.1.2 Kulcskompetenciák, anyanyelvi kompetencia, anyanyelvi kommunikáció
- 2.1.3 A szövegfeldolgozás és az anyanyelvi kompetencia kapcsolata a Nat és a Kerettanterv tükrében
- 2.1.4 A szöveg fogalma
- 2.1.5 A szövegtípus. A szöveg típusai
- 2.1.6 A szövegtípusok általános jellemzői
- 2.2 Gyakorlat
- 2.3 Internetes böngésző
- 2.4 Az önellenőrzés feladatai
- 2.1 Elmélet
- 3. fejezet: A szövegértés sikerét befolyásoló tényezők. Az olvasástechnika fejlesztése.
- 3.1 Elmélet
- 3.1.1 A szövegértés sikerét befolyásoló tényezők
- 3.1.2 Olvasástechnika és szövegértelmező készség: az olvasásképesség szerveződése
- 3.1.3 Az olvasástechnika fejlesztésének szempontjai
- 3.1.4 Az olvasástechnika fejlesztésének területei
- 3.1.5 Akusztikai oldal
- 3.1.6 Nyelvi egységek. A tanítói bemutató olvasás
- 3.1.7 Olvasástechnikai hibák és javításuk
- 3.2 Gyakorlat
- 3.3 Internetes böngésző
- 3.4 Az önellenőrzés feladatai
- 3.1 Elmélet
- 4. fejezet: Szövegértés és szövegfeldolgozás 1.
- 5. fejezet: Szövegértés és szövegfeldolgozás 2.
- 6. fejezet: Módszerek és munkaformák a szövegfeldolgozó órákon. Kooperatív tanulásszervezés. Kooperatív technikák a szövegfeldolgozás gyakorlatában
- 7. fejezet: A drámapedagógia, drámajátékok alkalmazása a szövegfeldolgozásban
- 8. fejezet: Élményt kínáló szövegek feldolgozása 1.
- 9. fejezet: Élményt kínáló szövegek feldolgozása 2.
- 10. fejezet: Tudáskínáló és informáló típusú szövegek feldolgozása
- 11. fejezet: Mikrotanítások 1.
- 12. fejezet: Mikrotanítások 2.
- 13. fejezet: Ellenőrző feladatsor
- Irodalom
3.1.5.2 Néma olvasás
Teljesen természetes módja a követő olvasás, hiszen ha valaki egyénileg olvas (tanító, társ), akkor a többiek az egyéni olvasóval (vagy a tanítóval) párhuzamosan az ujjukkal (szemükkel) néma olvasással követik a szöveget. Az olvasás jelrendszerének megtanulásakor először halkan olvasnak is, majd a szájmozgás (szubvokalizáció) marad, végül következik a valóban néma olvasás. A halk követő és a szubvokalizációval kísért olvasás tehát átmenetet képez a hangos és a néma olvasás között. Ugyanez igaz a válogató olvasásra (lásd: A hangos olvasás és a hangos és néma olvasás kombinált fejlesztése) is.
Néma olvasást kívánnak meg a tanulóktól, ha olvasás közben kapnak feladatokat (pl. színezés, rajzolás, stb.), illetve a tankönyvek és munkafüzetek feladatai is. (Természetesen ezek a feladatok már a szövegértő olvasás témaköréhez is kapcsolódnak, melyről a következő fejezetekben részletesen foglalkozunk.)