III. AZ ALSÓ VÉGTAGOK
6. A járás
6.3. A járás energetikája
Az eddigiekből látható, hogy a járás számos izom működése révén megvalósuló mozgás. A normál járás, külső szemlélő számára azonos sebességű mozgásnak tűnik, mégis gyorsuló és lassuló szakaszok jellemzik. A TTK helyzetét elemezve, a járás sebessége lassul, amikor a támaszkodó végtag a TTK előtt van, míg gyorsul, ha a támaszkodó végtag a TTK mögött helyezkedik el. Azaz a saroktámasz lassítja, az elrugaszkodás gyorsítja a járás sebességét. A test előre haladó mozgása a középtámasz alatt a leglassabb és a kettős támasz alatt a leggyorsabb. A test mozgási energiája az izomműködés, az elrugaszkodások eredményeként éri el maximumát, míg helyzeti energiája a TTK pillanatnyi magasságának függvénye. A TTK a középtámasz során található a legmagasabban. A mozgási és a helyzeti energia maximumai és minimumai egymással ellentétesen jönnek létre, a mozgási energia maximuma egy időbe esik a helyzeti energia minimumával és fordítva. Így a test járás közben megvalósuló oszcilláló mozgása biztosítja a hatékony energiafelhasználást, a relatív kis energiaigényt (198. ábra) (Neumann, 2010).
198. ábra
A járás energetikája a TTK mozgása alapján.
Energiaátvitel a mozgási és a helyzeti energia között járás során.
- helyzeti energia
- mozgási energia
(Forrás: Neumann DA: Kinesiology of the musculoskeletal system, ed. 2, 2010, Mosby)